Para Olga: Valóság képmása

álmaim tükörkép

a valóság képmása

jelképesen

vipera lesben

ólálkodik

                                                                                                    (Lele, 1986. )

Ruszka Zsolt: Haikuk

Dilemma

Meghaltál ennyi

volt de tudni akarom

ki kit hagyott el

Elcsépelt szavak

helyett maradj már csendben

áldás száll reád.

Intimitás

Hó hullott reggel

lábam nyomot rajzolt rá

elsimitottad

Alszik még minden

szél sepreget az utcán

harangot kondit

Beesteledett

szárnycsattogtatás közben

kisütött a hold.

Prédikál a csend

élvezettel hallgatom

nincs hogy félreértsd

Útlevél

Lucernamagot

szórtam el a kertemben

halálom napján

Para Olga: Drága kincs

alszik a baba
verset ír mama

miről is ír
miről vall
se nem lát
és se nem hall

mögé bújik
Péterkéje
mama azt sem
veszi észre

s már éppen
írni akarja
mogfordul hogy
betakarja

sehol sincs a
kicsi baba

jaj a Kincsem
Csillagom
kiáltaná
de nem tudja
valami őt
betakarja

Péter úrfi
a lepedőt
rádobja
mama fejére
azzal iszkol
is már félre

mama nem kap
levegőt

de azon
nyomban
lekapja
huncutkáját
is elkapja
puszikkal is
elborítja

mókuskáját
versbe írja

ha nagy lesz
majd elolvassa

felrévül majd
az alakja
a mamának
aki nincs

de a sora
drága kincs