Demeter Mária: Nosztalgikus elégiák

 

Az útszéli fák

 

Susogtak felettünk,

és nem voltunk magunkra.

Árnyuk lengén ránkterült,

oltalmazóink voltak a fák,

lombkoronájuk égi oltár,

hol megpihent a szárnyalás

sok kicsi fészekben  -

Most fájó hiányukban

halad az út hamuszürkén

még velünk.

                                  (2016 )

 

 

Vasárnap

 

Az ablakszemben

patyolattiszta reggel.

Új piroscipőjébe

hófehér térdzoknit húzott

és elszökellt fénysugarak közt

a kislány  -

 

A finom gyolcstakarta

emlékből kilépve,

szélfújta porban

nézem mint ragyog

ünnepi cipőm, mint éj,

feketén  -

                               ( 2026 )

Borbáth Sándor: Ahol egy nép

 

Ahol a tavasz zölddel virággal

ahol egy nép zászlóval imával

ahol áldozat a jelen, alázat a múlt

ahol egykor az önkény porba hullt.

 

Ahol az árulás, a népek háborgó zajába

ahol összefogva vesztesként a csatába

ahol a szabadság tövise virágzik

véres háborúk bosszúja csirázik.

 

Hol összefogás, hol hit, ahol béke

győzni fogunk, győzni fog a székely.

Ahol március, ahol ébred a tavasz

új Petőfik születnek és kiirtják a gazt .

                                            (2015)

                         Foto: Steigerwald Tibor

Borbáth Sándor: Szabadság illúzió

 

A rendszer foglya lettél

Te is úgy végzed mint azok

életösztön a válasz -

életed ha hagyod.

 

Megkapod az idomítást

tévéből jön a rendelet,

mindenki álljon be a sorba

színlelt társadalmi rend.

 

Zsarnokaid kik véred szívták

álmaid is feltételesen szabták

törvényeid, rend és korlát

elhintették S visszahívták.

 

A szabadság hamis illúzió.

pórázon vezetett gyerekész

várd az újabb és újabb mesét,

világ sírásóját, ideák szerelmesét.

 

Magad maradsz sárba ragadsz

belőled fakad rügy tavasz.

Atomvillanás véget ér az év.

Őrök nyár lesz vagy örök Tél.

 

Ruszka Zsolt: A mestertolvaj című Grimm mese mélypszichológiai elemzése 14. rész

 Elérkeztünk utazásunk 14-ik állomásához. A mestertolvaj című Grimm mese segítségével próbáljuk megérteni lelkünk mélyrétegeit. Ott maradtunk el, hogy a férfi tudomásul veszi a három próbát, amit ki kell álljon. Ha egyet is elbukik, a keresztapja a Gróf felakasztja. Tudomásul veszi, és távozik. Amint kilovagol a birtokról, egy akasztófa rajta a kötéllel himbálózik a szélben.  A férfi jól megnézi míg ellovagol mellette. Ez az első mélyebb szimbólum a mese ezen részében. Úgy kell élni, hogy mindennap kész kell lenni a halálra. Mintha ez a nap, lenne az utolsó napunk. Mert csak így érdemes.  Emlékszünk, azt mondottuk, hogy a férfi a saját női oldalával, az édesanyjával, és a nagy, vagyis az Isten női oldalával rendben van. Ez csodálatosan van bemutatva a mese ezen részében. Miután elmegy az ebédlőből, a Grófné védelmébe veszi. A gróf azonban hajlíthatatlan. A női oldal védi. Úgy is mint a Grófné. Tehát az emberi kapcsolatok szintjén is. És ha az emberi síkról átmegyünk az Istenire, akkor úgy is, mint az Istenben lévő női oldal. Ez a továbbiakban csodálatosan ki lesz bontva. Csodálkozni fogunk, ennek a gyönyörűséges bemutatásán. A férfi első útja a tengerpartra vezet. Oda, ahová, amikor gyerek volt és elszökött otthonról, egyedül maradt. Itt szedte össze gondolatait, és most felnőtt férfiként is ide jött. Készülni az első próbát kiállni. És egyszer csak megjelenik az édesanyja. A nő. (Ez is be szépen mutatja a férfi a saját női oldalával rendben van.) Aki ismeri a fiát. Gyerekként is tudta hol bujkál. És el akarja küldeni. Fél hogy nem tudja a fia kiállni a próbát. De a fia megnyugtatja. Nem kell féljen, minden rendben lesz. És az édesanyja hisz neki. És bízik is benne. Ez később nyilvánvalóvá válik.  A fiú kér az édesanyjától 20 l. bort. Fahordóban.

Közben a Grófnő, engedve a Gróf akaratának, szeretné tanítani a leányát, kötni és hímezni. De rá kell döbbenjen, a lánya erre nem fogékony. És arra is, hogy azzal amikor a Gróf mellé állt, ő is csak mélyítette azt a fájdalmat a lányában amit a férje okozott neki. Ekkor már nyilvánvaló a Grófnak konfliktusa van az édesanyjával, habár a mesében nincs utalás erre. De a logika ezt diktálja. E miatt a saját belső női oldalával is, a feleségével is, a lányával is, és az Istenben lévő női oldallal is. Közben a Gróf, a hat legjobb testőrére bízza a lovat. Egy a farkát fogja, egy a kantárt, egy rajta ül állandóan, három meg az istállóban őrséget áll. Ez megint egy beszédes jelkép, a Gróf gondolkozását tükrözi. Mindent kontroll alatt akar tartani. Csodálkozunk ezek után, ha a Grófságban senki sem szereti. A papon és a sekrestyésen kívül persze. Diktatórikus merev és beteg gondolkozás. Ami mögött félelem húzódik. Az újtól, a változástól való félelem. És ragaszkodás. A megszokotthoz. Azt gondolja tudja, mi a jó és mi a rossz. Pedig.... messze áll ettől. Eljött az este. A Gróf és a Grófné lefeküdni készül. A Gróf biztos abban, a fiút holnap felakasztja. Lehetetlen ellopni a lovat. A felesége egyszer csak azt mondja, hogy aggódik. A Gróf hitetlenkedve kérdi, csak nem a tolvaj miatt? A felesége itt hírtelen azt mondja, nem hanem a lányuk miatt. De ez a jelenet egy csodálatosan érdekes jelenet. Azt sugallja hogy a nő megérezte, a fiú el fogja lopni a lovat. A Gróf mivel konfliktusban van a saját belső női oldalával, a felesége aggodalmára vak. De itt a felesége a saját belső női oldalának a megérzését képviseli, amire szintén nem figyel a Gróf. Hát nem érdekes.? De arra már felfigyel, mikor a felesége felhozza a lányukat, és jelzi hogy mekkora fájdalmat okozott neki, azzal hogy nem engedi, azt tanulni ami érdekli. És azzal is hogy elkergette a professzort. A férfi nem is hiszi el hogy fájdalmat okozott, ez is jelzi a konfliktusát a saját női oldalával s így a feleségével és a lányával is. Minta apának gondolja magát, észre sem véve micsoda szenvedést okozott. Ráadásul a professzora keni, kivetíti a saját hozzáállását a lányához. Ő az aki emberszámba sem veszi a lányát, kísérleti nyúlként kezeli, de a professzorra vetíti ezt ki. Csodálatosan bemutatja a mese itt a projekciót, amikor a saját gonoszságunk önmagunkban nem akarjuk látni, ezért kivetítjük másra. És itt megállok kedves olvasó. Ott folytatjuk hogy megnézzük hogyan lopja ki a férfi mégis a lovat az istállóból. És nem kell hogy mondjam a női oldal segítségével.

Ruszka Zsolt: A mestertolvaj című Grimm mese mélypszichológiai elemzése 13. rész

 Utunk 13-ik állomásához érkeztünk. A társunk a Mestertolvaj című Grimm mese, amely segítségével, egyre mélyebbre megyünk önmagunkba. A saját lelkünk mélyrétegeibe.  Vagyis befele. Az emberi szív mélyére. Ott hagytuk abba, hogy a Gróf, kész ,,megbocsátani " a keresztfiának , ha az bebizonyítsa, valóban érti a mesterségét.  És három dolgot kér, amit vagy teljesít, vagy felakasztják.   És íme a három próba, amit ki kell álljon. Az első el kell lopja a Gróf hátaslovát az istállóból. A második, el kell lopja a lepedőt a Gróf meg a felesége alól éjszaka, a felesége jegy gyűrűjével együtt. A harmadik pedig ki kell lopja a papot és a sekrestyést a templomból. Akkor most legyünk tisztában a három különböző síkkal vagy dimenzióval amelyben történnek a megértések. Az első az emberi sík, a Gróf és Grófné viszonya a keresztfiúkhoz, egymáshoz,.  A pap viszonya az emberekhez. Ez a sík az emberek közti viszonyulás síkja. A második az Isteni sík, ahol a Gróf és a Grófné, az Isten férfi és női oldalát szimbolizálja, vagyis a teljességet. A Katolikus pap és kántor, a hamis büntető Istenképet szimbolizálja ami sajnos mindenkiben benne van. Kivétel nélkül. A kereszténységen belül természetesen. Nem a kereszténységből származik, hanem a zsidóktól, ezért is fontos a zsidók számára a kereszténység. A férfi pedig, azt az embert, aki visszatért a teljeséghez, vagyis önmaga teljességéhez. Az egészhez az egyhez. Az egészséghez.  A harmadik sík pedig azt mutatja be, hogyan tud egy ember kiengesztelődni a világgal vagy az élettel, vagy az Istennel, önmagával, és a szüleivel. Ugyanis ez ELVÁLLASZTHATATLAN  egymástól. Olyan mint a Szentháromság. Akkor most csak itt, még annyit teszünk, megvizsgáljuk a ki szabott próbák mélyebb értelmét. Mit is mutat meg a Grófról, az amit próbaként kiszabott a keresztfiára.  Kezdjük a lóval. Az ember viszonya a lóhoz, az egyben önmagához és a természethez való viszonyát is tükrözi. És a szabadság szimbóluma. Ezért azt is mutatja hogy viszonyulsz a szabadsághoz. Mit is mondtunk a Grófról? A Grófság területén ő dönt ,,élet és halál " kérdésében, de ez a szabadság legnagyobb illúziója. Ugyanis az emberi szabadságnak csak egyféle értelmezése helyes. Éspedig az hogy igent tudsz mondani az életre. És önmagadra. Ez a kettő egy és ugyanaz. Ez a szabadság legmagasabb szellemi értelmezése. Igent mondani az életre a halál ellenére is. A Gróf tehát egyálltalán nem szabad ember. Sőt, minden ami arra emlékezteti, hogy szabadság létezik, azt el kell távolítani. Olyan ember, aki szereti a szabadságot, a saját természetét, az egy a lóval, és semmi pénzért nem válik meg olyan könnyen tőle. Tehát ez az oka, hogy a lovát miért kell ellopni. De mindez tudat alatt, nem tudatosan.  Folytassuk a lepedővel és a Grófné ujján lévő jegygyűrűvel. Ez mit mutat meg a Grófról? Elsősorban azt ,hogy hadilábon áll saját női oldalával, ezért a feleségével is, és a lányával is. A szexualitással is. Megbánta rég azt, hogy megházasodott, nem élte ki fiatalként a szexualitását. És az intimitással is komoly baja van. Csodálkozunk azon a jegygyűrűt, és a lepedőt akarja ellopatni. A lepedő a szexualitásában a kudarcait jelképezi. De ebben a Grófné is ludas. Mind a kettőjükben gondok vannak. Elsősorban az önelfogadásban. ez van kihatással a nemi életükre.

És végül az utolsó próba. A pap és a sekrestyés kilopása a templomból. Ez a legcsodálatosabb szimbólum. Azt jelzi tudat alatt már vágyik arra, hogy valaki megszabadítsa a hamis büntető Istenképtől. És, ha egy másik oldalról nézzük, egy segítség kiálltás is a férfi fele, a három próbatétel. Tégy szabaddá. De ez tégy szabaddá, azt jelenti, segíts nekem megérteni önmagam.   Mert te szabad   vagy, érted önmagad, én meg nem. Kedves olvasó, hát nem csodálatos ez a mese. Dehogynem. És csak most jön a java. Folytatjuk.

Ruszka Zsolt: A mestertolvaj című Grimm mese mélypszichológiai elemzése 11-12. rész

 Elérkeztünk utazásunk 11-ik részéhez. A mestertolvaj című Grimm mese segít önmagunk, mélyebb megismerésében. Ott hagytuk abba, hogy miután a férfi elmondja miért is jött, megtárgyaltuk a mélyebb Isteni síkot. És most térjünk vissza az emberi síkra. A Gróf a fiú keresztapja. És mivel kell szembesüljön? A keresztfia tolvaj lett.  Az előbbi fejezetekben már tárgyaltuk, a birtokán a Gróf teljhatalommal rendelkezett. Tőle függött, hogy mit és kit, hogyan ítél meg. Az asztalnál ott ül a Katolikus pap és a kántor. Akik ugyebár az Egyház és egyben az Isten földi képviselői. Az első csoda itt jelenik meg. Mégpedig olyan humorérzékkel párosulva, hogy a jelenet szinte kabaréba illő. Kiderül ugyanis, az Egyház egy büntető Istenképpel rendelkezik.  És a mesében a jelenet, amit mindjárt leírok, még azt is engedi sejtetni, hogy mintha azt szeretné, hogy bűnbe tartsa az embert, mert ebből hasznot tud húzni. Beleveri az emberekbe hogy ők bűnösök. És így ki tudja őket használni. És feloldoz, ha fizetsz persze. Vagy adakozol. Emlékszünk a bűnbocsátó cédulák árusítására?  És ez már a szemtelenség netovábbja. Nem is a halálos bűnöket bocsátod meg vele, hanem a bocsánatos bűnökért járó túlvilági büntetést engedi el. De könyörgöm, ha a bocsánatos bűnökért is komoly túlvilági büntetés vár, akkor miért az a neve bocsánatos bűn? És akkor mi vár arra, aki halálos bűnbe hal meg? A kínok kínja. Nem is tudtam, hogy az Isten mazochista. Abban leli örömét hogy kínozza az embereket. Ha visszapillantunk, az Egyház történelmére, hát nem sok jóval kecsegtet. A boszorkány égetések, mintha a pokol tűzét testesítették volna meg. Elrettentő. Maffia stílus. Keresztapa stílus. Ki a Gróf? Keresztapa. Micsoda szimbolika!!! Egy ilyen Istent, legyünk őszinték, lehet szeretni? A kérdést nyitva hagyom, és a választ rád bízom kedves olvasó. Csak megjegyzem nem csoda, hogy ezek után egyre többen lettek ateisták. Minden normális ember az lesz. Amikor ilyen Istenképet akarnak lenyomni a torkán. Önostorozás. Mert Jézust megostorozták, ebből az következik, hogy nekem is meg kell ostorozzam magam. Másképp, hogy szerethetem Jézust? Ezzel vállalok vele szolidaritást. Vagyis azzal, ha önmagamnak fájdalmat okozok. Furcsa egy logika. Vagy inkább beteg, mélyen beteg gondolkodás. Most pedig leírom a jelenetet, ami tényleg kabaréba illő. Amikor a férfi elmondja Mestertolvaj lett, az ebédlő szinte felrobban. A Gróf alig kap levegőt. És lopva a papra, kántorra néz, mintha tőlük várná a választ. Most mi legyen? A pap pedig így szól félve.

-,, Kegyelmes úr, a tolvajokat felakasztják. " Mire a kántor.

- ,,De, lehet, hogy gyónni szeretne, vagy adakozni a tornyunk javára."(És miután megtette fel lehet akasztani, a de szócska hogy miket sugall. )

Ez a jelenet bizony kabaréba illő jelenet.  És egy újabb csoda. Hogy szólítja a Grófot meg a pap? Kegyelmes úr. Hoppá. Csaknem tudat alatt, a sok büntetés miatt, már vágyik belül egy Kegyelmes Istenre, aki nem megbüntet, a bűneidért, hanem megbocsát. Milyen érdekes, a pszichológia ezt Freudi elszólásnak nevezi.  Milyen szenzációs ez a mese.

Tehát a Gróf szembesül, a keresztfia tolvaj, vagyis bűnös. És aki bűnös, annak bűnhődnie kell. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Mivel ha a keresztfia bűnös, ő is tehet róla, hogy ilyen lett. Hogy nevelte. A keresztszülei kötelességeit elmulasztotta.  És ezt nem teheti meg. Azzal, hogy ítéletet mond felette, maga fölött is azt mond. És ezt nem engedheti meg magának.

És még egy apróság. Ha megkegyelmez neki, úgy vonul be a történelembe, mint egy jó Gróf. És ez imponáló. De nem ingyen. Ingyen semmi sincs. Tegyük próbára, és ha nem állja ki a próbát, és elbukik, akkor nyugodtan felakaszthatjuk, mert van amire hivatkozni. Nem lesz akkor felelős. A haláláért.  Itt megint megállunk kedves olvasó. Mennyi csoda. És még mindig nem értünk a csodák végére. De sok csoda fájdalmas csoda. De mint már mondtam nincs fájdalom mentes önismeret. Folytatjuk.

Elérkeztünk utazásunk 12-ik részéhez. Útitársunk a mestertolvaj című Grimm mese.   És ha hagyjuk, mesterré válik és beavat önmaga, de egyben önmagad rejtelmeibe is. A zen Buddhizmusban van egy érdekes mondás. Ha a tanítvány kész, akkor megjelenik a mester. Ezért, ha nem mond neked semmit, ez a mese, és elemzése, nem baj . Tedd félre. Ne erőltesd. Mert majd eljön az ideje, amikor előveszed. És akkor folytassuk. Ott hagytuk abba,  a Gróf,  lassan  magához tért az első sokkból, amit az okozott, hogy azzal szembesült, a keresztfia mestertolvaj lett. Vagy másképp lopással gazdagodott meg.  És itt máris, egymás mellett párhuzamosan három síkon is zajlanak a megértések. Az első, mint Gróf és keresztapa, a viszonya a keresztfiához. Itt az érdekes az, hogy a Grófnak a ,,felettes énjét" a pap és a kántor képviseli. Nem a szívére hallgatva dönt.  A büntető Istenkép is jelen van. Ezért mondja azt, hogy akasztófát érdemelsz, mivel egy tolvajnak ez jár.  De mivel csak a keresztfiam vagy, kegyelmet gyakorolok. Egyrészt eljátszodja a kegyelmes urat, mert ez hizlalja az egóját, de nem adja ingyen a kegyelmet. Nem. Lássuk mennyire vagy jó tolvaj. A férfi szemrebbenés nélkül elfogadja ezt. Sőt. Kihívásnak veszi. Ez még jobban felbosszantja a Grófot. És ha egy kicsit is tovább látunk, vagy mélyebbre megyünk, rájöhetünk, hogy a Gróf hiába Gróf, mélyen belül kisebbségrendűséggel küzd. Ez mindig együtt jár a gőggel. És még azzal, nem tudja megemészteni, hogy valaki valamiben jó. Ezért teszi igazán próbára, hogy megalázhassa. Nem lehetsz te mestertolvaj. Mindenáron arra törekszik, hogy a másik kudarcot valljon. El akarja hitetni vele, hogy buta, nem lehet jó. A mindennapi életben hányszor találkozunk ilyen emberekkel. A nárcizmus egyik leg jellegzetesebb megnyilvánulási formája ez. A második sík, hogy a Gróf a büntető Istent szimbolizálja. Vétkeztél, halált érdemelsz. Kapsz még egy esélyt, de ha nem tudod kiállni a próbát, meghalsz. És az egyik legcsodálatosabb észrevételünk az, hogy a mese azt is bemutatja, a büntető Istenképet, át kell alakítani Szerető Istenképpé. Ezt a következő apró, szinte észrevehetetlen mozzanat súgja meg. A férfi mikor először lép az ebédlőbe, így köszön, ,,Nagyságos Uram". Ám amikor elmegy akkor így köszön, ,, Kegyelmes Uram". Ez jelzi ezt az átalakulást. Nem csodálatos?

És a harmadik sík. Mit is mondtunk, ha egy ember, konfliktusban van az apjával, akkor a saját belső férfi oldalával is (Animusával) és az Istenben lévő férfi oldallal is. Ha pedig édesanyjával van konfliktusban, akkor abban van a saját belső női oldalával (Animájával) is, az Isten női oldalával is. A mese mit mutat meg. A férfinek az édesapjával, vagyis a férfi oldalával volt konfliktusa, Isten férfi oldalával is, ezért is született fiú gyereke. Ez persze csak a mese végén derül ki, de én a megértés végett, itt kell leírjam.  Hát nem csodálatos. A női oldalával rendben volt, ezt jelzi a csodálatos felesége, az édesanyjával való egészséges viszonya, a Grófnőnek való bókja, amikor belép az ebédlőbe. És a távozásakor a Gróf leányával való szóváltása. Itt most megállunk kedves olvasó. De az izgalmaknak, és a felfedezéseknek, még koránt sincs vége. Sok csodában lesz részünk még, ha hagyjuk . Folytatjuk. 

 

Ruszka Zsolt: A mestertolvaj című Grimm mese mélypszichológiai elemzése 10. rész

Utazásunk tizedik részéhez érkeztünk. Amikor felszálltunk A mestertolvaj nevű Grimm meséből vett ,,mozdonyra", nem is tudtuk, hogy a befele vezető utazásnak lesz ennyi állomása. És lám. Bizony Ám hogy van. És még lesz néhány, mert közeledik a végállomás. Ami itt azt jelenti, az önismeretünk mélyebb lesz, ami sok mindent magával hoz, békességet, elfogadást, toleranciát, örömet, és sorolhatnám. Meg nevetést, nevetést, és nevetést. Felszabadult nevetést. Mert a félelem (fél elem) kiegészül és ezzel megszűnik. Mint a Gyűrűk Urának a vége. Mindenki nevet. Mindenki.

De addig is haladjunk lépésről lépésre. Odáig jutottunk el, hogy a férfi elmondja, azért jött, hogy megmondja mivé vált. És robban a konyha. Tolvaj lett, Mestertolvaj. Ami most következik, talán a mese legmélyebb csodája. És itt, először is válasszuk gyorsan szét a már ismert két síkot. És kezdjük a mélyebb síkkal. Az Istenivel. Tehát azt mondottuk, hogy a Gróf és a Grófné itt a nagy, vagyis ahogy Sri Chinmoy nevezné a Szuprem, az Isten két oldalát a Férfi és Női oldalát szimbolizálja. És ez a kettő együtt a teljesség. Nincs harc a két oldal közt csak egység, és harmónia. Vajon az összetett kéz, vagy maradjunk a keresztény név változatnál, imára kulcsolt kéz, nem pont ezt jelenti? De hogyha Istenben ott van ez a két oldal, Férfi oldal, Női oldal, akkor gondolkodjunk ebből kiindulva tovább. Vegyük ide a különböző ellentét párokat. Nappal, éjszaka, ég és föld, élet és halál, jó és rossz, fény és árnyék. Vagy ide vehetjük az emberi levegő vételt, vagyis a lélegzést. Belégzés élet, kilégzés halál. Így végre már megérthetjük, a halál az nem lehet az élet ellensége, mert egy és ugyan az a kettő.  Minden Egy. Ha szétválasztod Skizofréniát, tudat hasadást teremtesz. Hogy ez, az emberben hogyan működik, az a Gyűrűk Urában Golemen keresztül van zseniálisan bemutatva. Nem tudja, hogy ő jó, vagy rossz. Ezt jelenti a tudathasadás, vagy nevezzük ős skizofréniának. És benne harcol a kettő. A Jó és a rossz. A legérdekesebb  pedig az, hogyha Golam szeretve van, akkor a gonoszsága eltűnik, ha meg támadva van a gonoszsága (Sátánsága) felerősödik.  És akkor, hogy még érthetőbb legyen, nézzük meg így is Isten és Sátán. Tehát Gróf Istenben lévő Férfi oldal, Grófné Istenben lévő Női oldal, együtt a teljesség. Isten. És azzal, hogy a férfi azt mondja a mestersége Mestertolvaj megjelenik a Sátán. Ott áll az Isten előtt. Isten és Sátán.  Tehát elsősorban a Sátán kérdése az az Istent is érinti. Mégpedig elég komolyan. A film azért szenzációs mert, meg kell csak nézni a Gróf arcát amikor meghallja a férfi foglalkozását tolvaj. És most csak annyit tennék hozzá, itt jön be a képbe a büntető Istenkép. A hamis Isten kép.  És még egy gondolat. Isten az tegyük fel a jóság principíuma. A Sátán az a rossz principíuma. Ha principíumként tekintünk rájuk rögtön nyilvánvaló, hogy a Sátán alá van vetve Istennek. Isten dönt mindig, a Sátán alá van neki rendelve. És mivel alá van neki rendelve nem gonosz. Egy esetben Gonoszosodik el, ha Isten helyére pályázik, de ezzel megtagadja azt aki. Másképpen ha a Sátán Sátán, akkor ártalmatlan, de ha az Isten helyére pályázik abban a másodpercben el gonoszosodik, mert megtagadja Sátánságát. Isten akar lenni. És ez lehetetlen. Másképpen a princípium ős ok, nyilvánvaló, hogy Isten (Jóság) a teremtés igazi ős oka. Az, hogy rossz is került bele, elkerülhetetlen volt, ezért van a rossz (Sátán) alárendelve Istennek. A jobbágya. Vagyis neki dolgozik. Csak azt teheti amit az Isten megenged neki.  Ékes példája ennek Jób története. Itt megállok kedves olvasó. Innen fogjuk folytatni. Mert önismeret a rossz megértése nélkül nincs.