Ruszka Zsolt: A mestertolvaj című Grimm mese mélypszichológiai elemzése 19. rész

 

Utazásunk 19-ik állomásához érkeztünk kedves olvasó. Kérdezheted kedves olvasó, és joggal, hogy mikor érünk a végére. A válaszom az, hogy hamarosan a mese elemzés végére érünk, de az utazásunk az végtelen. Túlmutat téren és időn, és belevesz az örökkévalóságba. Egy kis nyitottság kell csak, semmi egyéb. Meg bátorság. Hisz jól mondta valaki, úgy 2000 évvel ezelőtt. ,, Ne féljetek,, Ugyanis nincs mitől félni. Az elmúlástól pedig nem félni kell, hanem egy nagyot nevetni, mert olyan mint egy áprilisi tréfa. Akkor tehát folytatjuk önismereti utazásunk, melyben segít a Mestertolvaj című Grimm mese. Onnan megyünk tovább, hogy a férfi teljesítette az első feladatot. Sikerült a Gróf fehér színű lovát ellopni, és most viszi vissza a Grófhoz. És itt máris kell tegyek, tegyünk, egy kis zárójelt. Ha valakitől valamit ellopsz, vagy el tulajdonítasz, azt nem szoktuk vissza vinni. Legalább is jószántunkból nem. Vagy ha igen is, akkor nagyon ritkán. Akkor mit is szeretne nekünk ez a jelenet tanítani?

,, Mert aki meg akarja menteni az életét az elveszíti azt,, .... (Mk, 8, 35) És akarattal nem tettem hozzá, a második részt. És elmondom azt is, hogy miért. Mert így kellene hozzátennem: ,,Aki pedig képes arra, hogy elveszítse, az visszakapja azt.,, Pont úgy, mint a Gróf a lovát. De mélyebben ez mit is jelent? Elsősorban azt, hogy Élet és halál az nem két különböző dolog hanem egy egész. A halál az nem lehet az élet ellensége. És mivel, mi sajnos ezt így fogjuk fel, csodálkozunk, hogy nem tudunk élni sem. Amikor valaki igent mond az életre, a halálra is igent mond. És aki a halálnak ellen áll, az életnek is ellenáll. Ezt sugallja a mese. Az akasztófa jelenet, ahová, a Gróf akarja felakasztani a keresztfiát, ha nem tudja a próbákat teljesíteni. Csakhogy úgy néz ki a Gróf keresztfia, mivel nem fél a haláltól, az élettől sem fél, ezért is tudja az első próbát teljesíteni. A Gróf pedig lehetőséget kap, hogy a fájdalom érzetén keresztül tanulja ezt meg. De egyelőre úgy néz ki, ez még várat egy keveset magára.

Akkor menjünk tovább.. Érkezik a férfi a Grófi birtokra. Ahol ugyebár, sokan dolgoznak neki. Helyette is, hiszen ő Gróf. Neki ez kijár. Nem a saját munkája után él jól, hanem mások munkájából él. És egyáltalán nincs benne hála ezért. Sőt. Félelemben tartsa az embereit, nehogy rájőjenek, lehetnek szabadok. Az neki nem kifizetődő. Mindent elvesz, egy keveset azért hagy nekűk, hogy éljenek, mert ha meghalnak ,hogy fog ő a javakban dúskálni, ha mindent ő kell csináljon? Nem ismerős a szituáció? És akkor egy újabb csodálatos jelenet. Ahogy a férfi belovagol a saját barna lován, kötőféken vezeti a fehér lovat. Akin nem ül senki. Ahogy közeledik a Gróf lakosztálya fele, a birtokon dolgozó emberek, úgy fogadják, mintha ő lenne a megváltójuk. Éljenzik, integetnek neki, mert érzik, valami változást fog hozni, ami őket is érinti. És ez valóban így van, csakhogy e jelenet azt is érzékelteti, te is kell tegyél magadért, dolgoznod kell magadon, nem azt várni hogy valaki téged kívülről megvált. Az üres fehér ló pedig jelzi, az nem üres. A láthatatlan Isten ül rajta, aki segítségével a férfi megtanult kiállni magáért. Aki miatt szereti és tiszteli önmagát. És ezért mindent, és mindenkit. Vagyis kialakult benne, egy helyes Istenkép, ami helyre tette a saját énképét is. Szerető Isten van nem bosszúálló. Inkább megértő és kegyelmes, vagyis könyörülő. Aki megváltoztatja a férfi saját magához való hozzáállását is, és az élethez való hozzáállását is. Átalakul a gondolkodásmódja. Másképp kezdi látni a világot, és benne önmagát. Ezt mi sem bizonyítja a legjobban mint a következő jelenet. Odaér a Gróf lakóházához. Kicsapódik az ablak, és megjelenik a Gróf. Akit a férfi így köszönt.

- Adjon Isten Kegyelmes Gusztáv Gróf. És messziről látszik, azért köszön így, mert tudja a Grófban szinte semmi kegyelem nincs. Vagyis az Istenképe büntető. Énképe beteg. Ezért is, amikor a férfi, elmondja öröm volt nézni, ahogy a katonák alusznak, amíg ő ellopja a lovat, eközben kitántorognak a katonák az istállóból. A Gróf szeme elárulja, ha tehetné, megölné a katonáit. Hogy tehettek ilyet? Ők tehetnek arról, hogy a keresztfia az első próbát kiállta. Milyen megalázó ez számára. És főleg azok előtt, akik félnek tőle. Pont azért félnek mert úgy tett, mint aki sebezhetetlen. És lám, kiderült nem az. De uralkodik magán. Senki sem láthatja hogy ő is csak ember. Nem. Én megmutatom. Velem nem lehet újat húzni.

És így szól a keresztfiához.

- Az első próbát kiálltad, de nem azért mert te voltál ügyes, hanem mert szerencséd volt, és a katonáim hibáztak. De ne feledd. A második próba az az, hogy alólam és a feleségem alól kell ellopjad a lepedőt, és a feleségem újáról a jegygyűrűt. De egy dolgot véss az eszedbe. Ha tolvajként jösz hozzám, akkor én tolvajként fogok veled bánni. Azzal becsapja az ablakot.

Egy újabb csodálatos jelenet. Ami mit is mutat meg a Grófról. És nem csak a Grófról. Hanem rólunk. Itt csodálatosan be van mutatva a karma törvénye. Ugyanis a szándék szintjén ha te valakinek rosszat akarsz az kimegy belőled, de vissza is tér hozzád. Ki akarta hogy a férfi ellopja a lepedőt és a jegygyűrűt? Hát a Gróf. Ő teszi a keresztfiát tolvajjá, és aztán azt mondja tolvaj vagy és tolvajként bánok veled. Az egy dolog, hogy a férfi azt mondta a mestersége tolvaj. De te akartad próbára tenni. Hogy elítélhesd. hogy megmagyarázd magadnak, miért is akaszthatom fel. Hát bűnös. Bűnhődnie kell. De csak neki. Nekem? Nem, velem minden rendben van. Én tiszta vagyok, makulátlan, hiba nélküli, tökéletes lény. Vagy másképpen, vagy úgy gondolkozol a világról ahogy én, vagy .... Nem érdekes. Hogy mikre rá nem vezethet ez a csodálatos mese. Ha hagyjuk természetesen. Innen fogjuk folytatni.

 

Ruszka Zsolt: Szemle

A bencés szerzetes, pap is volt egyben. Húsvét vasárnapján ő kellett végezze az ételszentelési szertartást. Csodálatos volt az idő. A kisváros központja megtelt. Öröm volt nézni a sok embert, amint várták, hogy elkezdődjön a szertartás. Ami csodálatos volt. Felemelő. A végén csend borult a térre.

A bencés szerzetes ezekkel a szavakkal búcsúzott el az emberektől.

- Annyit mondok nektek, a Jó Isten sok mindenre áldását adja. Egy dologra viszont nem. És itt és most elismerem előttetek Egyházam egyik tévedése, az volt a történelem során, hogy megáldotta a fegyvereket, vagyis ezzel szentesítette a háborút.

Csend borult a térre. Mély csend. A szerzetes még halkan ennyit mondott.

- Akit mélyebben érdekel a téma, azt várom egyéni beszélgetésre. Itt most röviden annyit mondanék, aki el akarja kerülni, az elmúlást, másképpen mondva, aki fél a haláltól, az csak halált fog teremteni maga körül. Ennek ékes példája a mai világ.

És még mosolyogva hozzátette:

- A halál, vagy elmúlás tehát annak lesz probléma, aki el akarja kerülni. Ez a Húsvét igazi üzenete. Tanulj meg meghalni, mielőtt meghalsz. Mind Gandalf a Gyűrűk Urában. És akkor csodában lesz részed. Áldott Húsvétot mindenkinek.

Steigerwald Tibor: Nyitva

Vigasza dalol

szeretet illatának.

Hűvös fuvallat.

 

Ruszka Zsolt: A mestertolvaj című Grimm mese mélypszichológiai elemzése 18. rész

Kedves olvasó. Utunk 18-ik állomásához érkeztünk. A Grimm testvérek Mestertolvaj című meséje a tükör amelybe, ha bele merünk nézni, feltárja nekünk önmagunk. Egy hatalmas segítség, ha az önismeret útján szeretnénk járni.  Ott maradtunk el, az első próbát kiállta a férfi. Kilopta, ellopta a Gróf lovát az istállóból.  És most csak egy gondolat erejéig, nem furcsa, hogy mind a három próba, abból áll, hogy a férfi valamit, el kell lopjon a Gróftól. Valamit ami az övé. Nehogy kiderüljön, hogy igazából semmi sem a miénk. A Gyűrűk urában ez hogy van bemutatva. ,,Az enyém,, És ezért képes vagyok akár ölni is. És hogy burkoltan a mese az mélyen az elengedésről szól. A hamis azonosulásaink, az illúzióink elengedéséről.  A Gróf ezt tanulja szépen lassan, amíg a keresztfia teljesíti a próbákat, amiket ő szabott ki. Nem érdekes. Már említettem, hogy a három próba igazából a Gróf segélykiáltása. Segíts megérteni önmagam. Hogy beláthassam miért szenvedek, miért nem vagyok boldog. És tessék. A kérése meghallgatásra lelt.

És akkor menjünk tovább. Miután ellopta a lovat, elmegy kedvenc helyére, a tengerpartjára. Oda, ahová még kisgyerekként is járt. Mikor menekült otthonról. Közben maga a megfilmesített mese is segít minket, abban hogy észrevehessük, azok a mélyebb összegfüggések amikről idáig beszéltünk, bizony valósak. Mert a következő jelenet épp a férfi szüleit mutatja amint reggeli dolgaikat végzik. És e közben beszélgetnek. A fiúkról. Mit is mondtunk eddig? A fiú a női oldallal, ide tartozik a saját női oldala, az édesanyjával való viszonya, és a nagynak a női oldala, rendben van. Az édesanyja azt mondja a férjének, egész éjjel nem aludt, félti a fiát. Ez természetes. De utána mit is mond. Bízom benne, hogy teljesíteni fogja mind a három feladatot. És még nem tudja, hogy az elsőt már teljesítette. Erre mit felel az apa. Ó asszony miért is említed. Dehogy fogja teljesíteni, vagyis egyáltalán nem bízik a fiában. De ha egy férfi nem bízik a fiában az azt jelzi hogy igazából magában sem bízik. Az oka pedig ennek az, hogy az ő apja sem bízott benne soha. Tehát a férfi a saját férfi oldalával konfliktusban van, e miatt a saját apjával is és az élet (Isten) férfi oldalával is. Hát nem csodálatos. És ahogy ezt kimondja a feleségének, mit ad az élet. Megjelenik a fia, amint a lovat viszi vissza a Grófhoz. A szülei háza előtt kell ellovagoljon. És int nekük. Az édesanya büszke a fiára és a férjére néz. Én bíztam benne, és látod sikerült az első próbát kiállnia. Ideje neked is bíznod benne.  És itt megint kell tegyek egy kitérőt. A mindennapi életben hány de hány olyan eset van, amikor egy férfi, öntudatlanul persze, állandóan veszélynek teszi ki magát, keresi az extrém helyzeteket. Mert belül be akarja mindenáron bizonyítani az apjának, nézd mire vagyok képes, igenis értékes vagyok. Ugyanis ha egy férfibe nem bízik az apja, az azzal jár, értéktelennek fogja magát érezni, e miatt. A férfiben is megvan ez az oldal. Annyi különbséggel, hogy tudatában van ennek. Ezt épp a fájdalom jelzi ami benne van. Fáj neki hogy az apja nem bízik benne. De nem elnyomta magában ezt a fájdalmat hanem mélyen megéli. Mert megértette, az apja azt adta neki amit kapott a saját apjától. Nem tudta ezt felülírni, és innen kezdve nem hibáztatja sem az apját, sem a nagyapját, sem önmagát, sem az Istent. Megbékélt mind a három síkkal.  Nem keres bűnbakot, magából sem csinál azt és magát sem vádolja, a szüleiből sem csinál bűnbakot,  a szüleit sem vádolja, és az Istent sem., Istenből sem csinál bűnbakot. És áldozattá sem tesz senkit, se magát se szüleit sem az Istent. Mint a kereszténység tette Jézussal. És még azt mondjuk az Isten tette bűnbakká a fiát, hogy mi élhessünk. Mélyen beteg skizofrén gondolkodás. És ha nem tesz senkit bűnbakká, áldozattá sem tesz senkit. Se önmagát se a szüleit és se az Istent.  Hanem elkezd felelősséget vállalni, elsősorban önmaga miatt. És integrálja a fájdalmát. És ezért tud meggyógyulni. Itt megállok kedves olvasó. Innen fogjuk folytatni. Ugyanis a csodák csodájában fogunk részesülni,  ha engedjük hogy a mese tanítson minket. És a csodák csodája az az Isten maga. Istent helyesen kell megismerni. Ezt csak a Szentlélek tudja nekünk megtanítani. És ehhez elsősorban alázat kell.

Ui. Egy pontosítást kell tegyek. Nehogy valaki azt gondolja a kereszténység ellen beszélek. Nem. De vannak dolgok melyeket végig sem gondolt a kereszténység, és dogmákat gyártottunk belőle. Ezeket le kell bontani. Igen a dogmák ellen beszélek. A megtestesülés az az egyik legnagyobb csodája a keresztény világnak. Isten megtestesült emberként. Ez azért fontos, mert azt jelzi, az emberi létnek nincsen olyan része, oldala, amit az Isten ne értene. Mert megtapasztalta. És ez számunkra emberekre nézve a gyakorlatban azt jelenti, az Isten mindenkinek a rendelkezésére áll, bármilyen nehéz élet

helyzetről legyen is szó, hogy megértse azt és föléje, (feléje) emelkedjen, kilépve belőle. Innen is látszik bűntető Isten ilyen nincs.

Ruszka Zsolt: A mestertolvaj című Grimm mese mélypszichológiai elemzése 17. rész

 Elérkeztünk utazásunk 17-ik részéhez. A mestertolvaj című Grimm mese, az útitársunk, az önmagunk lelkének a megismerésében.  A mese segítségével, nézzünk egy kicsit a dolgok mögé. És ha így teszünk, nagyon meg fogunk lepődni. Mert feltárul a lélek világa. A mesék mélypszichológiája, és az Ószövetségi Bibliai történetek mélypszichológiája nagyon hasonló. Az út mindig befele vezet. Ezt az igazi Jézus Krisztus, és jó ha tudjuk hamis Jézus is van, hogy mondta.

,, Isten országa bennetek van. ,,(Lk. 17,21)  Tehát nem csak bennem, hanem benned is kedves olvasó. De egy dolgot, nagyon mélyen meg kell érteni. Senkit nem lehet követni, még Jézus Krisztust sem. Azért sem, mert az alapvető kérdés, amit fel kellene tenni, az ez: Ki vagyok én? És erre a választ csak én tudom megadni. Helyettem senki. És helyetted sem kedves olvasó. Épp ezért a vallás az egy nagyon személyes dolog. A hit az szintén. De hinni, csak olyan dolgokban szabad, amelyek értelmes dolgok. Itt van például a háború. Minden értelmes ember tudja, ez értelmetlen dolog, de mégis egyeseknek kifizetődő, sőt hasznos. Mert ebből gazdagodnak meg. Isten, az egyben mindenben ott van, fűben, fában, hernyóban, virágban, levegőben, bennem, benned, bennünk. Vagyis a teremtett világban is mélyen benne van. Viszont mindenek fölött is ott van. Érinthetetlen. Isten az önmagáért való. Az önmagát önmagának adó. Saját létének az oka. Keleten úgy nevezik az önvaló. Élet és halál fölött van. Az iszlámban a 112-ik szúrában így van leírva:

- "1. vers: „Mondd: Ő Allah, az Egyetlen!”

2. vers: „Allah, az Örökkévaló (Aki nem szorul senkire, de Mindenki Őrá szorul).”

3. vers: „Nem nemzett és nem nemzették.”

4. vers: „És senki sem fogható hozzá.”

A kereszténységben a Kolosszeiekhez írott levélben, 1, 15 ez áll:

- Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt.” Ki ez az Ő. Természetesen az igazi Jézus Krisztus. És Ő a láthatatlan Isten képmása. Ez azért érdekes, mert ha megnézzük a Tízparancsolatból a második parancsolatot, ott ez áll.

,, Ne csinálj magadnak faragott képet,,. Ez jelen esetben azt jelenti, ne téveszd össze a képmást az Istennel. Ne társíts. Vagyis értsd meg, a képmás, az csak esetleg bemutatja neked, milyen is az Isten, de ezt csak a személyes kapcsolatán keresztül tudja. És azt is csak megközelítőleg. És olyan nincs, hogy a képmás imádtatja magát. Még az Isten sem imádtatja magát, ilyen nincs, ugyanis akkor nem Isten. És csak egy apróság. Mindannyian szeretetre vágyunk. Tehát ha valaki szeret minket, azt nem szoktuk keresztre feszíteni. Sőt ha nincs körülöttünk egy olyan ember, aki elfogad minket olyannak, amilyenek vagyunk, akkor nagy a valószínűsége, hogy mi sem fogjuk sohasem elfogadni magunkat, olyannak amilyenek vagyunk. Nem hogy megszeretni önmagunkat. És a legnagyobb baj, épp ez, ma a legtöbb ember el sem hiszi, hogy ő szerethető. És pont e miatt lesz szinte mindenki képmutató. És mivel a család az első emberi közösség, amibe beleszületünk mindannyian, kivétel nélkül, ezért nagyon fontos az édesapa, és édesanya szerepe egy gyerek életében. Nem ezt tárgyaljuk a Mestertolvaj című Grimm mese mélypszichológiai elemzésében? Mivel az ember Isten hitét nagyban befolyásolja, a szüleiről kialakított kép. E kis kitérő után a következő részben folytatjuk a mese további mélyebb összefüggéseinek a feltárását.

Ruszka Zsolt: A mestertolvaj című Grimm mese mélypszichológiai elemzése 16. rész

Kedves olvasó. Elérkeztünk belső utazásunk 16-ik állomásához. Útitársunk a Mestertolvaj című Grimm mese, amely vezet minket az önismeret útján. Odáig jutottunk, hogy a fiatalember elindul, hogy teljesítse az első próbát. Lopja el a Gróf lovát az istállóból. Mint már említettem, a férfit a teljes Női oldal segíti, abban, hogy ezt a próbát sikeresen kiállja.  A Női oldal archetípusai közül, most csak azzal foglalkozunk amely megjelenik a mesében. De azt nem győzőm kihangsúlyozni, hogy egy adott archetípusnak van pozitív és negatív oldala is. Mindkettővel rendben van a fiatalember, ezért is tudja használni. És az anya (gondoskodó) meg a szerető (csábító) negatív archetípusát használja, mindjárt meglátjuk, hogy miért. Éjszaka van. Sötétség. Az istállóban ég a tűz. És a hat férfi katona, őrzi a lovat. A Gróf megbízta őket, a feladatra, legjobb katonáinak nevezve. Ezért eleve kényszer alatt, stressz alatt vannak, mert meg akarnak felelni uruknak. Eleve nem önmaguk. Ezért kísérthetők. Aki önmaga az sosem kísérthető. Vagyis kísérthető, de mivel éber, felismeri azt időben, és így ki tudja kerülni. De haladjunk szép lassan. Éjszaka van. Teljes sötétség. Ilyen helyzetben mindenki, de főleg a fiúk félnek. És keresik az anyjukat, akihez hozzábújhatnak, ott érzik magukat biztonságban. De mi van akkor, ha az anya olyan anya, akinek nincs társa, és e miatt a fiát, nem akarja, hogy felnőjön, magához akarja kötni. Hiányzik belőle az Amazon vonás. És e miatt a fiától várja el azt, amit csak a társa adhat meg neki. Hat férfi, akikről a mese, nem említ mást, csak annyit hogy katonák. Családi hátterük, tehát rejtve marad. De az már, hogy katonák, gyanút kell, hogy keltsen. Valami otthon nincs rendben. Nagyon nincs. Mit is mondtunk? Akkor vagyunk rendben önmagunkkal, ha nincsen konfliktusunk édesapánkkal és édesanyánkkal, így saját belső férfi és női oldalunkkal sincs, ez biológiánktól független, és így Istennek a két oldalával,, vagyis a férfi és női oldalával sincs. Na de kérdem én, melyikünk tudja ezt magáról elmondani? Egyikünk sem. Mindannyiunknak kivétel nélkül dolgoznunk kell magunkon, ki többet, ki kevesebbet, ahhoz hogy ez így legyen. A mese azért csodálatos, főleg ez a része, mert csodálatosan bemutatja, hogy a katonák, mind a hatan hadilábon állnak a női oldallal. Elsősorban a sajátjukkal. Ebből kifolyólag az édesanyjukkal is, és az Élet (Isten) női oldalával is. Tehát. Éjjel van, korom sötét. Bent ég a tűz, de kint korom sötét van. És egyszer csak zaj veri fel a csendet. Az egyik katona, ki is lép az istállóból, és odakiált, ahonnan a zajt hallja. 

- Állj! - Ki vagy? 

A válasz, pedig az, hogy egy öreg anyóka, aki elfáradt és szállást kér éjszakára. A katona jól megnézi, és azt látja, valóban egy öreg anyóka, a szekerén pedig egy hordó. És itt csodálatosan érzékelteti a mese, hogy a katonáknak olyan édesanyjuk volt, akitől érzelmi biztonságot, női ölelést, női érintést nem kaptak. Ezért is jelent meg a fiú anyóka képében. Nem vonzó nő képében. Mert abban a fiúban, akinek hiányzik az anyai ölelés, érintés, sőt ,ha nem szopta az édesanyja mellét, abban az erotika túlfűtötté válik.  És a testiség, amit a bor is képvisel. Ezért van a szekéren a bor. Micsoda csodálatos lehetőség igazi önismeretet tanulni. És azt csak zárójelben teszem hozzá, önismeret és Istenismeret kéz a kézben járnak. Tehát a férfiakban eleve hiányérzet van. Viszont az anyóka nem vonzó. Azt nem lehet megölelni. Viszont be lehet hívni, aludjon ott, ha akar. Csodálatos lehetőségeket nyújt ez a mese. Akkor menjünk tovább.

Az anyóka bemegy az istállóba. Egy másik érdekes jelenség. A katonáknak mi a dolguk? Őrség. Ehhez pedig, figyelni kell. Éber kell lenni. De ott a bor. Ami eleve kábít, bódít. És a félénk férfiaknak ad egy ál bátorságot. Főleg a nőkkel szemben. Még egy csodálatos szimbólum, ami jelzi, nem csak a Női oldalukkal, hanem a férfi oldalukkal is hadilábon állnak. Meg is kérdik az anyókát, mi van a hordóba. 

Az anyóka pedig mosolyogva mondja, jó bór. Adok ha gondoljátok.  Közben altatót szór a borba. A katonák mind megkóstolják, és bizony felöntenek a garatra. Van itt még egy érdekes szimbólum.  Az anyóka az első pohár bort azt ingyen adja, de a többit pénzért. Ez mélyen jelzi, hogy azok a férfiak, akik nincsenek rendben magukkal, nem fogják észrevenni, ha egy nő, nem is őket szereti, hanem csak a pénzüket, stb., akarja. A mindennapi életben hány ilyen eset van. Rengeteg. Mikor elalusznak az anyóka leveti álruháját. A lovon ülő katonát nyergestől felhúzza a ló felé. Amelyik a kantárt fogja kap a kezébe egy szíjat. Amelyik a farkát, az kap a kezébe egy felmosót. Ezután a patáira rongyot tesz, hogy ne csapjon zajt a köves udvaron. És vezeti keresztül a téren. És a mese ezen részében van egy utolsó csodálatos jelenet. Ahogy vezeti a lovat, az ahogy megérzi, hogy szabad felnyerít. És láss csodát a Grófné, vagyis a Nő, felébred. És gyorsan fel akarja költeni a férjét, hogy figyelmeztesse, nézze meg nyerít a ló. Nem-e épp ellopják. Ez a jelenet azért csodálatos, mert itt a Grófnő nem a Gróf felesége, hanem a saját Női oldalának a megérzése, ami így van bemutatva, de mivel a Gróf ezzel hadilábon áll, nem is hallgat rá. Félálomban visszamotyog a feleségének. 

- Hát a ló mindig nyerít. Azzal tovább alszik. És közben a keresztfia teljesíti az első próbát. Őt a Női oldal segíti, a Grófot is segítené, de az nem vevő erre. Hát nem zseniálisan csodálatos ez a mese? Még érnek meglepetések. (Folytatjuk)

Ruszka Zsolt: A mestertolvaj című Grimm mese mélypszichológiai elemzése 15. rész

 Elérkeztünk utazásunk 15-ik állomásához. A mestertolvaj című Grimm mese a segítségünk, önmagunk mélyebb megértésében azért, hogy egy teljesebb emberi életet tudjunk élni. Ott hagytuk abba, a férfi elindul, hogy teljesítse az első próbát. El kell lopja a Gróf lovát az istállóból. A lovat hat katona őrzi. Azt már tudjuk hogy a férfi rendben volt a saját belső női oldalával (Animájával), ebből kifolyólag rendben volt a saját édesanyjával, és az Istennek, a Szupremnek a női oldalával. Ez azért is érdekes, mert a mese szenzációsan mutatja ezt be, mégpedig olyan módon ami önmagában egy újabb csoda. Ugyanis javasasszonynak, öltözve jelenik meg éjszaka, egy kicsi szekérrel, amin az édesanyja által kapott vörös bor van fahordóban. És innen kezdve, nagyon sok síkúvá, dimenziók sokaságává alakul a mese. Itt kell a mélyebb megértés véget megtárgyalni a Női oldal archetípusait. Jung után tudjuk, hogy az archetípusok, azok ősképek, amelyek az egész emberiség kollektív tudattalanjából fakadó egyetemes, ,,örökletes” viselkedési és személyiség minták. Egyesek azt mondják, hogy 4 női archetípus van, mások szerint a görög mitológiából vett hét Istennő miatt, hét női archetípus van. És megint mások szerint 13. Itt tovább nem tárgyaljuk őket, akit érdekel a téma az keresse és olvasson utána. Annyit jegyzek csak itt meg, érdemes. A másik fontos dolog, amit meg kell érteni mélyen, minden női archetípusnak van egy pozitív, és egy negatív oldala.  Nos akkor térjünk vissza a meséhez.  Mit jelent az tehát, hogyha egy férfi rendben van a női oldallal? Hát azt, hogy a női archetípusok mindkét oldala, úgy a pozitív, mint a negatív a rendelkezésére áll. Elfogadta a női oldalt teljesen. És innen kezdve neki dolgoznak. Segítik. Ezért érkezik javasasszonynak öltözve az istálló elé.  A szekéren egy hordó bor. És most gondoljunk csak arra, a Katolikus egyház kiket nevezett boszorkányoknak? Azokat a nőket, akik belső bölcsességgel rendelkeztek és tudással. Ugyanis ki gondolná a bölcsesség az mindig a Női oldal sajátja, nem a Férfi oldalhoz tartozik. Ez az egyik aspektus. De itt van a másik is, a szexualitás. Nő nélkül Férfivé nem is lehet válni. Addig amíg a középkorban a nőt, amelyik a Katolikus papban felébresztette a férfit, vagy nevezzük másképp a szexualitást, rögtön a Sátánnak gondolták. Megkísért a Sátán. Közben dehogy a Sátán kísértett meg. A saját ösztöneiddel kellett volna szembenézz.  Ehelyett mágján elégették a nőt. Bravó. És ezzel megszűnt a probléma? Dehogy.  A másik rejtett aspektus. Az őrök ugyebár katonák. Harcolnak. De mondjuk inkább azt ,nem harcolnak, hanem inkább ölnek, gyilkolásznak. Rengeteg bennük a düh. De ki gondolná, hogy a Női oldal hiány, is okozhat egy férfinek olyan frusztrációt, amely belehajtsa gylkolászásba. is. Főleg ha a saját Női oldalával is , az édesanyjával is és a nagynak is a női oldalával hadilábon áll.  Ennek ékes példája a Bibliából Heródes király, akit  a beteg női oldal vett rá, fejezze le Keresztelő Szent Jánost. Ha rendben lett volna a Női oldallal, soha nem lehetett volna ilyen cselekedetre rávenni.  Tehát uralkodni tudsz az ösztöneid felett. De nem elnyomva, mert akkor megől. Pszichológiai nyelvezettel szublimálod, latinul azt jelenti magasba emeled. Vagyis alacsonyabb rendű ösztönök, magasabb rendű szellemi vagy kreatív tevékenységé való átalakítását jelenti. Ezt próbálják a szerzetesek, kisebb nagyobb sikerrel. És gondolom érthető, hogy miért kisebb nagyobb sikerrel. Mielőtt valaki is könnyelműen ítélkezni akarna, egyszer próbálja meg, s rögtön rájön mit beszélek. Még Szent Ferenc is úgy szabadult meg az ösztöneitől, hogy rózsabokorba ugrott. Meztelenül. Tehát ezen a területen vagyunk a leg sebezhetőbbek. Ezt egyszer mélyen el kell ismerni. És a szexualitást nem bűnként kell felfogni. Mert ez végképp beláthatatlan tragédiákat okozott a történelemben is és okoz a mai napig is. Figyeljük csak meg, ahol háború van, férfiak háborúznak, de szinte nincs olyan helyzet, ahol ne erőszakolnának meg egyedül maradt nőket. Hát nem érdekes? Miket fel nem tár nekünk ez a csodálatos mese. Itt megállok kedves olvasó. Innen fojtatjuk. Rengeteg csoda vár ránk de fájdalom is mert mint már mondtam nincs fájdalom mentes önismeret. Még a mesében sincs nem hogy a valóságban.