2026. február 21., szombat

Ruszka Zsolt: Februári haikuk

 

Kölcsönhatás

Kéményen bagoly

gubbaszt-meleget vinne

hideg fészkébe.

 

Egyszerű

Embert boldoggá

az tesz, ha tudja, hogy ő

is szerethető.

(Ezért szeret. )

 

Barátság

Szalmakalapban

érkezett hozzám az ősz-

alája ültem.

 

Magamról

Igen az vagyok,

bolond- mint almafáról

lehulott alma.

 

Vedd észre

Reggeli dérben

végtelen sok pont csillog-

aprószentek ők.

 

Ki az alkotó?

Behavazott út

menti fák-ismeretlen

a festőművész.

 

Remény

Orkán erejű

szélben szerencsepihe

mosolyog felém


2026. február 8., vasárnap

Demeter Mária: Életszakaszok

 

 Kívánság

 

Írni szeretnék megtanulni -

Hullámos vonalaimnak

nem voltak betűi,

álmom vezette kezem,

az Angyal, és itt hagyott -

 

 Égi volt gyermeklelkem,

hullámzott tengerként -

 

 

Tánc

 

Derű fodrozza testemet,

mint tengert a szél.

Szabad lelkem kérem,

ne vinne még el magával,

próbálgatom szárnyaim

nap mint nap, de még

az érzékek gyönyörével

forogjon kicsit időm.

                                                                                         Foto: Steigerwald Tibor

2026. február 4., szerda

Ruszka Zsolt: Verscsokor

 

Ki vagyok én?

 

Ha újra megpendül a húr,

ahhoz bizony kell egy ujj.

Meg persze kell egy új gitár,

a dallam pedig tovaszáll.


Ki vagyok én? Talán a húr?

Vagy a gitárt pengető ujj?

Tán a hangszer, mit pengetnek?

Vagy a dallam, melyet zengetnek?


Egyszer elszakad a húr,

és nem lesz sehol sem az ujj.

A gitár is darabokra szakad,

A dallam viszont örökre megmarad.


Egyszer elszakad a húr ...



Vihar után


Megtépázott fáknak susogó hangjától

sírás fojtogat, mely nem a sajátom.

A lét fájdalma ez, önnönmagával együttérző lélek,

mely meghasította a templom kárpitját nem is olyan régen.


Hallod? A mélyben már csírázik a búza,

az egész lét hatalmas harangzúgás,

Holnap ismét feljön a Nap, fénye érinti a fák kérgét,

az egész erdő nevető Krisztus arccá változott estére.


Hallod? Imádkozik a Mindenség, csend van.

Új világ van születőben, új világ.

Ahol mindenkit visszaadnak önnönmagának, s

ahol

bármire s bárkire nézel, csak az Isten mosolyog vissza reád.



Gondolkodom


Döcög a szekér a poros úton,

az örökkévalóság becses járműve.

Audi suhan el mellette, és

öt perc múlva sziréna hangja szól.

Egy asszony és két gyerek zokogása az égig hatol,

s a fejemben egy furcsa kérdés egyre zakatol.

S ha megadatna nekem az, hogy én lennék az Úr,

fel is tenném rögtön, de minek, mert az ember

szinte semmiből nem tanul. De ebből mit szűr le,

az Úr biztos nem létezik, pedig... pedig... pedig.



Nyár


Hol jár a nyár? Talán szabadságát tölti most.

Színes levélruháját az ősztől vette, abban pózol.

Közben jégkását kortyol, de messze még a tél.

Megidézi a tavaszt, s szíve örök szerelmet remél.


Majd gondol egyet, s túrázni indul hegyre fel,

Friss gyümölcs és zöldség az eledele.

Ruhája miatt senki észre sem veszi, ki ő,

Összetévesztik sokszor az őszt így vele.


Majd gondol egyet megint, és gyerekké változik át,

Iskolapadba ül, mint aki árva.

A tanárok zöme itt még kommunista,

Nyári szabadságról épp most jöttek vissza,

Mégsem volt szemük arra, ki őket lebarnította.


Repül az idő, és lám, december huszonnegyedike,

A nyárnak ez bizony az örök fény ünnepe.

S mivel itt a tél, fehér ruhát ölt most magára,

És várja, hogy újra mehessen munkába.

De addig is csendesen visszahúzódik önnön magába.


2026. január 23., péntek

Könyvbemutató és irodalmi est Négyfaluban

                                           Fotók: Hlavathy Zsuzsanna, Fejér János
 

2026. január 22., csütörtök

Ruszka Zsolt: A Magyar Kultúra napján

Fényképész

Istent láttam az úton, éppen fotózott,
tömbházakról készített pillanatképet.,
s hogy népszerűsítse amit alkotott,
lecsüngő jégcsapba tette ki a képet.
Szerelmes levél
Homokba írom levelem neked,
az sem biztos, hogy egyszer megleled.
Csodálatos dolgok vannak beleírva,
és elviszem őket magammal a sírba.
Aszály
Kiszáradt a főld, nedvért kiállt, minden rőgje,
megrepedezett, kőkeménnyé vált, mint az acél.
Izzadtságcseppekből oltja most a szomját,
miközben a földműves szívéhez beszél.

Ui. E három versem megtalálható még 22 más versel ,,A kor falára" című, a Sepsiszentgyörgyi Parnasszus irodalmi kör által kiadott vers és próza antológiában. Tizenkét szerzőtársammal közösen, adtuk ki. És ne felejtsük el a borítóterv, korrektúra, tördelés, meg egyéb digitális munka elvégzője Kisgyörgy Benjamin .