Ion
Minulescu: ROMANȚA INIMII
Inimă – ciutură
spartă –
Cui mai duci apă
la poartă
Dacă nimeni nu
mai trece
Să-ți soarbă din
apa rece –
Apă bună de
descântec
De la ochi până
la pântec ?
Inimă – ciutură
goală –
Cine te spoi cu
smoală
Și te-ascunse în
ogradă,
Nimeni să nu te
mai vadă,
Ca să-ți mai cerșească apă
Când de sete
gura-i crapă ?
Inimă – ciutura
mea –
Dă-mi să beau,
dar altceva,
C-apa rece ți-au
golit-o,
Toți cei care
ți-au sorbit-o !
Dă-mi, ce mi-ai
păstrat doar mie –
Dă-mi un strop
de apă vie !
Ion Minulescu: A
SZÍV ROMÁNCA
Szívem – megrepedt csutora –
Kinek hordasz vizet haza,
Ha senki arra nem gyalogol,
S hideg vizedből nem kortyol
–
Bár kuruzsolni való, jó víz,
Mely szemedtől méhedig visz ?
Szívem – te üres csutora –
Ki szurkozott be téged ma
S ki rejtett el az udvaron,
Hogy senki többé ne lásson,
S vizet ne kolduljon tőled,
Hogy ha szája majd szétreped
?
Szívem – ki szolgálsz engemet
–
Most adj innom, de egyebet,
Hideg vized rég elfogyott,
Megitta, ki bele kóstolt !
Mit nekem őriztél meg – lehet
–
Adjál egy csepp életvizet !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése