A hold az égen
Szonett
A hold az égen ahogyan áthalad,
sejtelmesen ömlik szerte fénye,
átölel, hogy álmaidat elérje,
esti Illatok árja rád ragad.
Álmaiddal táncot lejt holdnak fénye,
felzeng a dal, az édes enyhe dal,
ó el ne múljon e csoda oly hamar,
valósuljon szívednek reménye.
A szőke holdfény ránk száll nyugtalan,
vele suhan vágyaink reménye
és a perc mely elmúlik boldogan.
Mint belehullik az ábrándos éjbe
a holdfény, a hold mint leáldozik,
lelked az éjben bontja szárnyait.
Székelyföldi Orosz Mihály
2024/minden jog fenntartva
Rozonczi Lajos: Közben... (Versek napján április 11)
Közben az élet megtanít,
Ha tévedsz, ráfizetsz.
Fontold meg mindig lépteid,
Újra nem születhetsz.
Holnapod hozhat bármit is,
Mert nem láthatsz bele.
Kinyílt virágok szirmait
Szél is tépheti le.
A remény örök, bennünk él,
Hinni s küzdeni kell.
Tegyél hát ma a holnapért,
Céljaid ne add fel.
Az élet próbára tehet,
Útat te választhatsz.
Cipelned kell a terheket
Ha megállsz, lemaradsz.
Ritmusba vésett gondolat,
Rímbe faragott vers.
Elődeinktől ránk maradt
Az édes anyanyelv.
Vele éljünk, vigyük tovább
Nemzetünk léte ez.
Szép ünnepünkön, vers napján,
Folytatni kötelez.