2024. április 13., szombat

2024.04.11 - Magyar költészet napja

A hold az égen

Szonett 


A hold az égen ahogyan áthalad,

sejtelmesen ömlik szerte fénye,

átölel, hogy álmaidat elérje,

esti Illatok árja rád ragad.


Álmaiddal táncot lejt holdnak fénye,

felzeng a dal, az édes enyhe dal,

ó el ne múljon e csoda oly hamar, 

valósuljon szívednek reménye.


A szőke holdfény ránk száll nyugtalan,

vele suhan vágyaink reménye

és a perc mely elmúlik boldogan.


Mint belehullik az ábrándos éjbe 

a holdfény, a hold mint leáldozik,

lelked az éjben bontja szárnyait. 


Székelyföldi Orosz Mihály

2024/minden jog fenntartva



Rozonczi Lajos:  Közben... (Versek napján április 11) 


Közben az élet megtanít, 

Ha tévedsz, ráfizetsz.

Fontold meg mindig lépteid,

Újra nem születhetsz. 


Holnapod hozhat bármit is, 

Mert nem láthatsz bele.

Kinyílt virágok szirmait

Szél is tépheti le. 


A remény örök, bennünk él, 

Hinni s küzdeni kell. 

Tegyél hát ma a holnapért, 

Céljaid ne add fel.


Az élet próbára tehet, 

Útat te választhatsz.

Cipelned kell a terheket

Ha megállsz, lemaradsz. 


Ritmusba vésett gondolat,

Rímbe faragott vers.

Elődeinktől ránk maradt

Az édes anyanyelv.


Vele éljünk, vigyük tovább 

Nemzetünk léte ez.

Szép ünnepünkön, vers napján, 

Folytatni  kötelez.

2024. március 22., péntek

2024.03.21 - Orosz Mihály alkotása - A költészet világnapja alkalmából

 A költészet világnapja alkalmából


World poetry day 


Isten kezébe


English translation:

Anna Berecki Seres


Ó, szent költészet temploma, nagyvilág, 

Bujdosók lettek jámbor papjaid,

Mint tengerész ki fantom hajóra szállt, 

Magában hordozva rég - volt álmait.


Itt a szépségben, reményre születve,

Rímbe fogják rejtelmes szavaik,

Hisz' szerelmesek fűbe, fába, rétbe,

Gyűjtve a szerelem virágait.


És dalolnak mint kis, zengő madarak,

Halkan, hangjuk fel hallszik az égbe,

És a nagyvilág fájdalmát hordozva,

Szépségét viszik Isten kezébe.


Székelyföldi Orosz Mihály 

2016/minden jog fenntartva/

                         *


in the hands of God's 


Oh, holy poetry, temple of this world,

Blessed are your pious priests,

As sailors on a phantom boat,

Bearing those long-lost dreams.

 

Here, in this beauty, born for hope,

Always reveling their secret word,

Loving nature, trees and meadows,

Fetching flowers of love and red rose.

 

They all sound like small vibrating birds,

Their mysterious voices are heard high upon sky's,

Carrying the pain for the entire worlds 

And their beauty taken in the hands of God's.


/Translation/ Anna Bereczki Seres