2016. január 17., vasárnap

Szabó Tibor: A beteg anyósom balladája

Beteg az én anyósom
lehet megfog halni
A tavaly is ilyen volt,
mégis jött nyaralni!

Itt töltötte a nyarat
és mást sem hallottam:
Gyermekeim, meghalok
én már megálmodtam!

Az idén is közénk jött
és most ez a kínom
vegyétek a koporsót,
mert én már nem bírom!

Elvittem a doktorhoz
azt a szegény párát,
megis kérte a doki
a vizsgálat árát!

Aztán súgta a fülembe:
mindenre csak legyints,
Mert a te anyósodnak,
még kutyabaja sincs!

Hazavittem a vén lányt,
de elűlről kezdte,
jajgatásból áll nékünk
minden reggel s este!

Addig, addig jajgatott,
hogy a feleségem
koporsót akart venni,
még ezen a héten!

Szóltam én az asszonynak,
hogy ne izgulj drágám,
nem vesszünk mi koporsót
ilyen nagyon drágán!

Várunk mi még nyugodtan
vagy tizenöt évet,
s közben hallgatjuk s nézzük,
e gyönyörű képet!

Így tehát az asszonynak
a fejét addig ette,
hogy őt az idő nap-előtt
majd eltemette! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése