Hideg tél van, alszik minden,
zord ruhát öltött a táj.
Jégcsapok szeméből csillog csak
az éltető napsugár.
Erdő mélyén, csend közepén,
kiskunyhóban ég a tűz.
Ki lakhat itt? József az ács
és Mária, a tiszta Szűz.
Néma csend van, megszületett
Ő, kit várnak nemzetek.
Aki által begyógyulnak
a fájdalmak és sebek.
Hideg tél van, ébred minden,
méltóságot hoz a szél.
Hódoljon most minden élő
Krisztusnak, ki ma is él.
Hol? Kérdezed. Benned s bennem.
Ha engeded, hogy ott legyen.
Ha nem ölöd meg önzéseddel,
s hagyod, hogy magaddá tegyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése