Bondorítón fodrozó, tajtékzó haboknak,
gyöngyözőn örvénylő, száguldó zuhataga,
a csobogva lecsorgó forrásnak utódja.
Mint gyermek, mely megfogan, aztán nő, növekszik,
s a kezdetekben ott van a kezdet és a vég,
parányi molekula és világmindenség.
Semmiből sokká lesz, majd kicsiből óriás,
csepp tengervíz, amely a sós tengert alkotja,
fontos hangfoszlány, mint hangverseny pártfogoltja.
Mert ha nincs alkotó elem, alkotott sincsen,
homokszem nélkül Földünk, mint lyukas sajt lenne,
és hangjegyek nélkül, a zene sem létezhetne.
Apró-cseprő dolgokra épül az életünk,
apraja és nagyja, úgy képez társadalmat,
mint apró, kicsi tüskék alkotnak szakállat.
Foto: Steigerwald Tibor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése