Mátyás Matykó a kertben,
napozik októberben.
Kék csíkos tollazatán
szikrázik a napsugár.
Hirtelen a bokorban,
kulcsos dió lepottyan.
A büszke mátyásmadár,
diót törni nekiáll.
Kopogtatja a diót,
a finom ennivalót,
de a dió konokul,
ellenáll és elgurul.
Gyorsan csőrébe kapja,
reméli elroppantja,
de a dió kemény dió,
nem mátyásmadárnak való.
Messze dobja haragjában,
aki ügyes s megtalálja,
hozza ide, meghálálom,
mikor lesz diós kalácsom.
Sepsiszentgyörgy, 2017.11.28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése