Lázadó lelkem hányatik
háborgó tenger fölött,
én még őrzöm az álmaid
ha fáj, hogy már nem jövök.
Valahol túl a mindenen,
ott ahol az éj szakad,
egy csillag világít nekem,
vagy ott ragyogsz te magad.
Valahol túl a mindenen
háborgó ködök között,
én még őrzöm fényedet,
ha vársz, s én már nem jövök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése