Hideg szél barangol az őszi mezőn,
a kórók között késő táncát járja,
és majd eliramlik semmibe veszőn,
belehullva a végtelen magányba.
Elmúlott régen a szépséges tavasz,
ahol virágok között tűnődve járt
a lány, meg-megállva árnyas fák alatt,
lágy mosollyal, csendben valakire várt.
Szél barangol búsan az őszi mezőn,
a kórók között késő táncát járja,
és majd eliramlik semmibe veszőn,
elmerülve a végtelen magányba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése