A templom csendje, a hit mélysége, misztikus magasságok,
Szent lehelet, mely lelkemen átsöpör, Krisztus jelenléte.
Szívemben a titok a hit élménye, s apró hazugságok,
bűnök, melyekért a világ helyettem Jézust elítélte.
Szent lehelet, mely lelkemen átsöpör, Krisztus jelenléte.
Szívemben a titok a hit élménye, s apró hazugságok,
bűnök, melyekért a világ helyettem Jézust elítélte.
Vajon meddig bír még szolgálni testem, lelkemnek temploma?
Véges csomagolásba miért került végtelen nagy érték?
Nem veszhet el végleg életem, sem álmaimnak hajója,
hisz a feltámadást, az öröklétet nekem megígérték.
Véges csomagolásba miért került végtelen nagy érték?
Nem veszhet el végleg életem, sem álmaimnak hajója,
hisz a feltámadást, az öröklétet nekem megígérték.
Ott voltam a kezdeteknél, és már hányszor bevégeztetett,
de új hajtás nőtt üdén, leszámolt a múlttal, életre kelt.
Avas ősz, majd friss kikelet, a halál után elérkezett,
és a poklok dühödt csendjére mindig a menyország felelt.
de új hajtás nőtt üdén, leszámolt a múlttal, életre kelt.
Avas ősz, majd friss kikelet, a halál után elérkezett,
és a poklok dühödt csendjére mindig a menyország felelt.
Hányszor volt már kérdés, de volt mindig felelet a távolból,
és hányszor tettük fel már számtalanszor ugyanazt a kérdést?
A kicsinyesség gyűrűjében kivetkőzve önmagunkból,
nem sikerült legyőzni magunkban még ugyanazt az érzést.
és hányszor tettük fel már számtalanszor ugyanazt a kérdést?
A kicsinyesség gyűrűjében kivetkőzve önmagunkból,
nem sikerült legyőzni magunkban még ugyanazt az érzést.
Fészkevesztett a madár, s ha otthonra nem is lel e földön,
az Ő otthontalansága végül örök sorsát megváltja.
Mert mindig ragyog a nap és él a remény túl a felhőkön,
szól a gondviselés, amely a bánatot örömre váltja.
az Ő otthontalansága végül örök sorsát megváltja.
Mert mindig ragyog a nap és él a remény túl a felhőkön,
szól a gondviselés, amely a bánatot örömre váltja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése