Már üres tájban barangol a szél,
vándora a múlandó világnak,
a rőt avarban álmosan neszel,
hol nem jár semmi, már csak az árnyak.
Régebben egy pár még dalolva ment,
kéz a kézben, susogó fák között;
most a szél vándorútján elmereng
a nyárról, mely már régen elköszönt.
Az üres tájban barangol a szél,
vándora a múlandó világnak,
a kihalt réten álmosan neszel,
hol senki sem jár, már csak az árnyak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése