Álmok szállnak felhők szárnyain
megpihenve hol közelebb az ég,
fény - közelben lebegnek vágyaink,
míg halkan neszez fent a mindenség.
Hómezők fölé jönnek zord napok,
vadul táncát járja, tombol a szél,
mi majd megvárjuk bent a holnapot,
s a kályha meleg nyarakról mesél.
Álmok sétálnak felhők partjain,
nem bántja őket zúgó, vad vihar
és álmodunk, a nyárról álmodunk,
ő majd betakar víg dalaival.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése