ó
halál
jégcsappá
fagyasztottál
felolvadok-e
*
a
Szent Éj
amelyben
vaksötétség
de Fényre vált
2019. február 25.
2019. február 28., csütörtök
Józsa Attila: Juhász-mese
- Pálfi Ernőnek szeretettel -
Száraz Berci hosszú szőrű csuhába bújt éppen,
andalító hold ballagott végig a vidéken,
éjfél után farkas- falka, lásd, adta meg a jelt:
szegény Berci vért izzadott és szárazakat nyelt…
Demeter Mária: Változatok vigasztalásomra
(kövicsek, színek, ölelés, csend)
Emlékek raja
napom körüli pályán –
Sok kicsi bolygó.
Kék muszlinkendő
pókfonálon fennakadt:
halhatatlanság.
Sűrű hófüggöny
ezüsthidegen rám hull.
Árnyam velem van.
Csend sötétjében
lila jácint illata
nagy hűvösséggel.
Februári meghívott: Márk Attila daltulajdonos
Téma: Egyháztörténeti kutatások eredményei, orgonakészítés.
Foto: Barabás Gyöngyike
2019. február 19., kedd
Józsa Attila: A pénz illata
Mióta a világra eszmélt, Kálnoky Bence úgy érezte, tenyerén hordozza a jó Isten… Nem mintha istenhívő lett volna, hisz templomba se járt, messziről kerülte nem csak a környékét, de még az ezzel kapcsolatos beszélgetéseket is ! 17 évesen úgy gondolta, a világ minden kapuja gombnyomásra nyílik meg előtte s neki más dolga nincsen, csak kiválasztani, melyiken lépjen be a Nagybetűs Életbe…
Szülei dúsgazdagok voltak, édesapja, mint a Kálnoky grófok egyenes leszármazottja hírnévnek örvendett, képviselőként indult a politikai élet soron következő választásain. Két terepjáró állt az udvarukon, Zalán-patak határában volt emeletes házuk, hosszú gyümölcsös húzódott mögötte. Az udvar egyik sarkában sziklakert volt, édesanyja régi álmának beteljesülése. A gyep frissen volt nyírva, kikövezett ösvény kanyargott a kapuig, a kis úszómedencében párolgott a víz a nyár eleji napsugarak játékában.
Bencének a tanulás nem volt erőssége, fizikából, matematikából bukásra állt. Nem sokat törődött ezzel, tudta, hogy a szülei pénzzel mindent el tudnak intézni. Nagyon fiatalon érezte meg a pénz illatát…
Az volt az álma, neki is legyen valamikor egy terepjárója, száguldjon végig vele Európa autópályáin… Nagyon szeretett utazni, szülei kisebb korában sokszor elvitték Csehországba, Németországba, Olaszországba, Ausztriába.
Legjobban Velencétől volt elragadtatva, a Sóhajok Hídja alatt határtalanul boldog volt, a gondolában nem törődött azzal, hogy az átlagember számára egy vagyonba kerül a csónakázás… Ausztriában télen voltak, síelni, az Alpokból felejthetetlen élményei maradtak ! Sok fényképet készített, lázasan rendezgette az előhívottakat, mielőtt albumba kerültek volna.
Egy hónappal 18. születésnapja előtt nagy lázban volt, minden pórusával arra figyelt, hogy megszerezze hajtási engedélyét. A szülei a legjobb oktatót választották ki, Bence szorgalmasan tanult, önmagát meghazudtolva… Nem sokat törődött a közelgő érettségi vizsgával, a terepjárót szerette volna minél hamarább kipróbálni.
Egy hétvégén apja eldöntötte, megfogadja az oktató tanácsát, megengedi Bencének egy mezei úton, hogy átvegye a kormányt. Aznapra kánikula ígérkezett, mindketten rövid ujjú pólóban, rövidnadrágban pattantak be a terepjáróba. Miután döndült a kapu mögöttük, az apa már lázasan magyarázott, a fiatalember minden erejével figyelni próbált. Két nappal azelőtt kivágta a rezet, a 26 kérdésből 25-öt helyesen válaszolt meg, az apja büszke volt rá. Akkor döntötte el, megfogadja az oktató tanácsát.
A falu határában Bence még egyszer visszanézett, volt egy adag félelem benne, nehogy a terepjárónak valami baja legyen s őt okolják ezért… Aztán elhessegtette rossz gondolatait. Fenyőerdő tűnt fel a közelben, a köves, poros mezei úton egy lélek se járt. A fiatalember átvette már a kormányt, lassan vezette a terepjárót.
Fokozatosan megbarátkozott vele.
Hirtelen fékezett, mezei nyúl szaladt át az úton. Több órás vezetés után az apja meg volt elégedve vele. Elérkezett a vizsga napja, éjszaka nem sokat aludt az izgalom miatt. Reggel erős kávét főzött magának, sietve kortyolgatta. Szándékában állt belenézni jegyzeteibe, aztán lemondott erről. „Nem karácsonykor szokták a disznót hízlalni”, mondták a régi öregek…
Szótlanul ült be a terepjáróba, apja bátorította. Izzadtság csorgott végig a gerincén, pulzusa megnőtt. Gondolatai összekuszálódtak, egy értelmes megoldás nem jutott eszébe. Vigasztalta magát, hogy a kellő időben majd sikerül összpontosítania… Megérezte a bátorítást apja kézszorításában, megölelték egymást.
Mikor szembe nézett a kérdőívvel, izgalma elpárolgott hirtelen. Magabiztosan válaszolta meg a kérdéseket. A vizsgáztató bizottság elnöke tudatta vele, hiába válaszolja meg tökéletesen a 26 kérdést, neki szegeznek még kettőt s csak utána kapja meg a hajtási engedélyt, ha azokra is kifogástalanul válaszolt. Bence nem érzett félelmet, 25 kérdésre sikerült jól válaszolnia, csak apró figyelmetlenségen múlott a 100%-os siker.
Kíváncsian várta a döntő kérdéseket. Az elsőt a kis ujjából rázta ki: meg kellett magyaráznia a fekvő rendőr fogalmát. A másodiknál viszont megállt a levegő benne…
-Mikor lehet áthajtani egy élő, álló rendőr fölött ?
Bence mintha más bolygóra került volna, szárazság kaparta torkát. Képtelen volt válaszolni, csak állt, mint Bálám szamara a hegytetőn…
-Mikor behúzódik a híd alá vizelni… - érkezett a megsemmisítő válasz.
Mészáros Mária: Állatfarsang
A mókusóvoda
Kacsalábon forgó csoda,
ez ám a mókusóvoda.
Ha be akarsz jutni oda,
rá kell lelj a rézajtóra.
A mókuskák besétálnak,
kemence mellett megállnak.
Óvó néni szép szavára,
leülnek mohapárnára.
Itt sokáig nem maradnak,
a szőnyegen hancúroznak.
Játék után megpihennek,
uzsonnáznak, s hazamennek.
A nyuszika
Nyuszi ül domboldalon,
sütkérezik a napon.
Hótakaró beborít
minden füvet és lapit.
Tanakodik, mit tegyen,
elfogyott az élelem.
Erdész bácsi már megjött,
megrakja az etetőt.
Őzikének friss szénát,
a nyuszinak káposztát,
madárkának kendermagot ...
Áldott, boldog vasárnapot!
Az erdő fotósa
Mókus Misi szaporán,
ugrándozik fa ágán,
kicsi fülét hátracsapja,
készülékét csattogtatja.
Ha a helyzet azt kívánja,
felmászik a villanyfara.
Mókusfiak gyertek, gyertek,
mindjárt kész a fényképetek!
Tessék szépen mosolyogni.
A nyelvet nem kell kidugni.
A képet elvisszük máma
s kirakjuk az óvodába!
Veréblakodalom
Csodás bokorpagoda,
gyere ide lagziba.
Veréb Pali esküszik,
a menyasszonyt most viszik.
A verébhad csivitel
ide más zenész nem kell.
A szertartás véget ért,
tolakszunk az ebédért.
Magocska és friss zsemle,
nosza szedd a begyedbe!
Bort iszunk vagy friss vizet,
A vőlegény majd fizet!
Az álarcosbálban
Az álarcosbálban
Siet a kastély a bálba,
talpig hófehér ruhába'.
Súlyos palást van a vállán,
aranytarsoly az oldalán.
Földig ér a hosszú haja,
fürge minden mozdulata.
Varázspálca a kezében,
huncut mosoly a szemében.
Ne álldogálj kapu előtt,
lefújja a szél a tetőt.
a sok cserép lerepülhet,
betöri a kerek fejed.
Toronyrésén kikukucskál,
egy óvodáskorú kislány.
Toronyóra azt hirdeti,
az első díj őt illeti.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)