Dobó Bianka: Állomás
Ezzel a versel pályáztam a versképek irodalmi pályázatán.
Kihalt állomáson állok egymagam,
csak a csend beszél, szavainak súlya van.
Hallgatom, s közben töprengek, az ám!
Merre is induljak, hol van a hazám.
Kéregető koldus jutott, az eszembe
azonnal cigiért nyúltam be zsebembe.
Rágyújtottam, füstje megcsípte a szemem,
érzem hiányzik nekem a kedvesem.
Felidéztem arcának angyali mosolyát
Szép formás testének minden körvonalát
S mikor mindezekkel magamban végeztem
rájöttem arra, hogy hová is kell érkeznem!
Kihalt állomáson,állok egymagam,
csak a csend beszél szavainak súlya van.
Hallgatom s közben csoda történt, az ám!
Megtudtam tőle, hogy hol is van, a hazám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése