A tér megtörött, a fény meghasadt. A csend megteremtette a dalok kézfogását és a pillanat melódiáját. Néma volt a dal, néma volt a lélegzet és szabad volt a szeretet. Mozdulatlan volt az árnyék és kedves a napfény. Az idő homokszemei megszűntek létezni az időtlenség szabadságában. Átöleltél…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése