Szellem
Szürke semmiben
nemzett álomnak, fénynek:
csendes őrület.
Kapuzárás
Az este zárja
a kaput, sötétedik
a zöld. Tea páráll.
Emlék
Az ég visszatér.
Halk fénnyel csukódik a
kapu, mint virág.
Temetőben
Fenyő sötétül.
Fátyolos alkonyat hull
alá madárral.
Holdfény
A hócsepp koppan
ibolyaszín ablakon,
hol ezüst-madár...
Virradat
Álom nyomában
a kiéhezett falkahad
hold-mezőre ér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése