2016. április 2., szombat

Józsa Attila: Ars poetica

Ma meg kell érintened bár egy csillagot,
hogy esélyed legyen a hallhatatlanságra,
hogy gyöngyeidet ne szórd a disznók elé,
ők fetrengenek nap mint nap a sárba -


túl  hirtelen se szökjél, nehogy fejedet
az ég boltjába bele verd és véres
koponyádból lassan mind kiszivárogjon
drága tudományod, a sok ezer éves -


ha szárnyalni próbálsz, a nap közelében
ne tervezzél soha magadnak utat,
a forró katlanban dicső halálodnak
hihetetlenül sok forrása fakad -

a legjobb lesz talán, ha egy folyóparton
vársz egy szomorúfűz árnyékán is túl,
a hetedik éjjel csillaghullás lesz majd:
közülük a legszebb tenyeredbe hull...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése