2016. április 3., vasárnap

Szabó Tibor

Eső
A lassan hulló
Esőcseppek kopognak
Az ablakomon.
Elaltatják a testem,
S a lelkem éjszakára.

Jelenlét
Bekebeleznek
A csend kusza szálai
Egy kis időre.
Bárhogy is ellenkezel,
A nyugalom rád talál.

A gondolat
Bizony, távol vagy,
Nem látom szép arcodat,
De a gondolat
Megtalál téged bárhol.
Behatol majd mindenben
Elrejtőzni nem lehet
A világegyetemben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése