Dance me to the end of love (Táncolj velem míg a szerelem véget nem ér)
Félünk táncolni. Ez az első dolog amit el kell ismerjünk magunknak. De ugyanakkor vonz is minket a tánc. Mintha táncra lennénk teremtve. A kérdés az van-e valaki aki táncra hív.
-Táncolj velem.
És láss csodát bizonytalan léptekkel elkezdünk táncolni, mint a csecsemő amikor megteszi az első lépéseit. Lassan feloldódik minden gátunk, félelmünk, és belekerülünk a tánc vonzásába. Meglepetéssel fedezzük fel, tudunk táncolni. De mielőtt megszoknánk, hogy partnerünkre támaszkodjunk, szép lassan kisiklik a kezeink közül, búcsút int és magunkra hagy a végtelen nagy táncparkett közepén. És táncolunk tovább látszólag egyedül. A saját szívünk és a zene ütemére. A pillanat valósága beszippant, eltűnök ÉN, és marad a tánc a tánc a tánc.
Veled táncolok míg az életem véget nem ér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése