Makariosz atya egy húsz fős kolostor apátja volt. A környéken azt beszélték róla, hogy szent. Egy este éppen Istennel beszélgetett, s csúnyán kifakadt szerzetes testvéreire. Lusták, figyelmetlenek, nem akarnak sehogy sem fejlődni a lelki életben. Várta az Isten válaszát, de hiába. Mérgében összeszidta az Istent is majd nyugovóra tért.
Azt álmodta, Isten előtt van, aki így szólt hozzá:
- Fiam nehogy azt gondold, hogy a mennyország az egy olyan hely, ahol a szent...ek vagy a tökéletes lelkek élnek.
Megszeppent ezt halva, de azért félve megkérdezte:
- Akkor kik vannak a pokolban?
- Pontosan azok, akik szentek és tökéletesek,- válaszolta huncutul az Isten. Erre Makariosz atya összetörte a glóriáját.
Ui. Többet nem volt baja a testvéreivel és nem is tartották az emberek szentnek. Viszont belsőleg szabad emberré vált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése