Ruszka Zsolt: Freud bácsi megmondta.....

Borzalom. Ezek a nők. Alig ült le a sarki korcsomában egy sörre a barátjával, máris cseng a zsebében a telefon. A felesége az, holtbiztos. Még egy sört sem lehet nyugodtan meginni.

- Halló! - Igen szívem,- mondta szinte autómatikusan,- jövök, persze hogy jövök.

- Nem álltam meg senkivel és nem ültem le sehova. - Érkezek mindjárt- azzal kinyomta a telefont.

A barátja késett. Gyorsan bevágta a sört. Megkönnyebbült. Fizetett, majd sietős léptekkel elindult hazafelé. Ha nem ér idejében haza, kunyerálhat napokon keresztül. Nincs együttlét. Ezt nem akarta semmiképp. Szerette a feleségét. Olyannak amilyen. Ez volt az ő egyik keresztje.

Megérkezett. Nyitotta az ajtót s közben bekiabált a házba:

- Megjöttem drágám!

Dermedt csend fogadta. Bejárta az egész házat. Felesége sehol.

- Hová mehetett? - Hol lehet?- tette fel magának a kérdést.

Mérgében leült a konyhaasztalhoz és cigarettára gyújtott. Ekkor a szomszéd asszony lépett be a konyhába. Nyitva felejtette az ajtót. Kicsit molett nő volt, telt keblekkel, kiugró fenékkel.

Sokszor fordult meg utána.

-Nézd a feleséged küldött. Nálunk van, elcsábítja a férjem. Én meg téged, ha akarod persze.

Összedőlt a világ. A férfi azt sem tudta melyik világon van. Hirtelen felugrott és.....

Arra ébredt beverte a fejét az éjjeliszekrénybe. Csuromvizes volt. Ült a sötétben, feje hasogatott. Tudatosult benne álmodott. A szobában csend volt, csak a felesége egyenletes szuszogása hallatszott.

-Vajon Freud mit hozna ki ebből az álomból?- tette fel a kérdést magának.

Óvatosan ki akart kellni az ágyból, amikor a felesége hangját hallotta:

- Hová mész megint Viktor?

Ránézett és elnevette magát. Hozzábújt.

- Nem megyek sehova.

Megcsókolta a feleségét. Nem haragudt rá. Majd egy kis idő múlva azt kérdezte tőle:

- Mond, mit tudsz, könnyen születtél meg, vagy nehezen?

-Nehezen..... édesanyám mesélte, olyan voltam, mind aki fél kijönni az anyaméhből. -De miért?

-Csak- felelte mosolyogva.

-Freud bácsi válaszólt a kérdésemre. Majd gondolatban még hozzátette magának: - Szülés közbeni trauma.

Megértette végre.

Visszaaludtak. Mind a ketten. És ugyanazt álmodták. A férfi leejtette egy szikláról a feleségét, aki szörnyethalt.

Az asszony leejtette a férjét, aki szintén meghalt.

Felébredtek reggel, de hogy örültek egymásnak. Rájöttek el kell engedjék egymást azért hogy visszanyerjék magukat egymásnak.
Ui:

Két nap múlva négy órát sörözött a barátaival. Nem szólt közben a telefon. És este nem kellett kunyeráljon.