2017. június 20., kedd

Para Olga: Boldogság szigete



lemehetsz a Földről,
párját nem találod…
e kis sziget a Múltból
hol még föllelhető
minden régi ósdi
elképzelhető 

még az út is a régi
ősidők óta…
ezen jártak Ady
bús magyarjai
Lele ősei.

szigete a múltnak
hová vágyva jönnek
a jószívű Nyugat
jámbor lelkei

érdekes az útjuk
utazás Időben,
no de nem előre
hanem hanem hátra
utazás Jelenben
de vissza a Múltba
s más Időzónába

ezért is vagyunk mi
csodabogarak
a Nyugat szemével
érdekes szomorú
szörnyű de igaz
az idő itt mindig
egyhelyben marad

ugyanazon úton
kopik a csizma
-a gumi-
no nem túl elegáns
európai
csak amolyan ősi
mint a gondolatok

sok fejben még ma is
úgy
fortyog e folyadék
hogy félreálljon a
káposztásfazék

ide is besüt az
Isten sugara
s szivárvány is van az
égen néha- néha

minek akkor nagybetűs
Szivárvány Napsugár
Napsugár Szivárvány
az pénzbe kerül sokba
sokkal olcsóbb mulatság
a sok-sok magánkocsma
de ki törődik ezzel
ezek „piti” ügyek
s ne vedd a szívedre
ha nem szívügyed

erővel észt tudományt
nehéz terjeszteni
hol megreked a vágy
ahol a Semmi

vagy alig több annál
s ha telik erre-arra
legyen ám cifra „csicsás”
lelei szoknya

mivel mutathatod
magad az Isten házában
s néha-néha olykor
a lelei bálban

de legutóbb már ott se
hisz az már csak egy rom
Minek neve régen
volt kultúrotthon
modern mai ifjak
tették olyanná
Amilyen
amilyen

szégyellem leírni
hogy igazán milyen

közönyt szül itt minden
-csak tollam tiltakozik-
és minden konkrét tény
Versbe kívánkozik

itt szárnyát szegik a
repülni vágyóknak
s ha van szülőfölded
oda is elmehetsz…

az a fő hogy legyen
tele has jó tüdő
itt áldott jó még a
lelei levegő

nem veri fel csendjét
sem vonat sok kocsi
aki itt él csendjét
csodálja élvezi

s „hepehupás Szilágy”
minden régi átka
rátelepszik olykor
nagyon itt a tájra

elhagyott és árva
a tövisháti ember
hamar beéri az
ócska közönnyel

félválláról venni
minden-minden dolgunk
talán itt esett meg
Pató Pál esete

a kocsma biz hangos
sok tüdőt csak bele
és győzze csak tollam
sorban elmesélni

hogy mitől is kell itt
néha- néha félni
attól hogy jó tetted
visszájára fordul…

ily aranyos sziget
nincsen sehol párja
Múltat nézni gyertek
Időutazásra

vissza az időben
itt még minden régi
a dal a fejekben
s szárnyaszegett vágyak

nem érlel itt senki
talán nemes vágyat
hogy egyszer talán jobb
lesz de hát minek

hisz e mini ország
a Boldogságsziget

(Lele, 1994. június 10 )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése