A júniusi hold ma csupa láng,
vérzően borul a tájra, kedves,
szemed tükrében arcom egy világ,
egy világ, amely még néha elvesz.
Alszik és álmodik megigézve
a föld,távolban még egy lány dalol,
hangja, mint a csalogány zenéje,
majd meghallja valaki,valahol.
A júniusi hold ma csupa láng
fénye ráborul válladra,kedves,
szemed tükrében lelkem egy világ,
egy világ, ahol örökkön fénylesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése