„Kelj fel a föld segítségével”- olvasom S. Suzuki gondolatait, és apró kortyokkal ízlelem reggeli kávém aromáját. A megszokott másfél kanál cukor, tejjel lágyítva. Ébredező csend, a tarka macska hízelgése, a föld tisztasága, a könyv rejtélyes szaga. A gondolatok lélegzetté vállnak, a lélegzet szavakon túli sóhajokkal üdvözli a világ minden ébredőjét. Hála és elfogadás, kíváncsiság és elengedés, bátorság és együttérzés összefonódott fonalai segítségével teszem meg az első lépéseket, az ismételten újra felfedezett óriás lét-sejt magon. Ízlelem az ezred másodpercek hatalmas világát és a föld hajnali mosolyát. A csend magához öleli a közlekedő járművek zaját, minden emberi próbálkozás sikertelenségét, kudarcait, irányt mutatva a pillanat kapuján át önmagunkba megérkezve és továbblépve a Nap egyszerűségében.
Gratulalok
VálaszTörlés