Elérkeztünk utazásunk negyedik részéhez. A mestertolvaj című Grimm mese, az útitársunk, az önmagunk lelkének és egyben a világnak a mélyebb megismerésében. Ott hagytuk abba, hogy a már érett férfi, bevallja édesapjának a mesterségét, amivel nemes ember lett. Tolvaj. Ez volt a mestersége. Képzeljük el a szülei reakcióját. De ez a reakció, nem természetes reakció, vagyis csak részben az. Meghatározza a kultúrkör, amelyben elhangzik. És ez a keresztény kultúrkör. Amelynek az alapja a tízparancsolat. Amiben benne van a ne lopj parancsolat is. De persze tudjuk, ez csak az egyszerű emberre érvényes. Másra senkire. És mindig mással kell betartatni. És benne van ez a tanítás is, hogy a bűn zsoldja a halál. Sőt az örök pokol. És tudat alatt ettől mindenki fél. Miért zseniális ez a mese? Hát elsősorban azért, mert bemutatja szépen, hogy a különböző kultúrák közti harcnak mi van a gyökerénél. Egy téves meggyőződés, amely a saját kultúrát, és Isten hitet tévedhetetlennek tartja. Igaznak. Egyedüli jónak. Sőt, ha ez nem volna elég, akkor kiválasztottnak. De ki választotta ki? Ez itt a kérdés. (Csak zárójelben jegyzem meg, a világ összes vallása közül, ezt a tévedhetetlenséget csak a kereszténység nyilvánította ki. 1870- ben az első Vatikáni zsinaton. És ha egy kicsit is megnézzük a középkor történelmét, azt látjuk, hogy minő érdekes, úgy a politikai, vagy uralkodói hatalmat, mind az Egyházi hatalmat Istentől eredendőnek gondolták. Lett is ebből komoly harc az egyház és állam közt. Átkozódás és háborúk tömkelege.) Ezért startból minden más elgondolást, megközelítést kárhoztat, vagyis ki akar irtani. És a furcsaság az, hogy éppen az Isten nevében. Hát nem érdekes? Ahelyett, hogy a megértésre, a megismerésre törekedne, tapasztalatcserére, ami igazából mindenkit csak gazdagítana. Ezek után csodálkozunk, hogy a világ vallások mellett, megjelent az ateizmus. Ez természetes reakció, és nem Isten létét tagadja, ahogy sokan gondolják. Hanem a vallások által ledegradált Isten képet.
Na de térjünk csak vissza a meséhez. A fiúban mivel volt
bátorsága a saját útját járni, kialakult egy egészséges Isten kép. De azért
mondjuk ki, ő sem volt biztos abban, hogy amit csinál, az helyes. És mintha
szeretné megtudni, az Isten hogyan viszonyul ahhoz, hogy ő tolvaj lett. Főleg,
hogy édesapa lesz rövidesen. Milyen sok
síkon szalad ez a mese. Mintha a kvantumfizika tárulna fel a szemünk előtt. Egy
örök kapcsolódási rendszer, ami teljesen más megvilágításba helyez mindent.
Hiszen minden ember, egy részecske a hatalmas minket körülvevő
világegyetemben. Tehát a szülők
reakciója. Mindketten félnek, ami jól mutatja, tudat alatt szeretik a fiúkat,
és azt szeretnék, hogy boldog legyen. Az apa ezt ki is fejezi. Mit mond?
- Miért is jöttél vissza? Ha keresztapád, (aki éppen a Gróf,
akinek a birtokán élnek a szülei), meg tudja hogy mivé váltál, felakasztat. Nem
fog többé ringatni a karjai közt, mint akkor, amikor gyerek voltál. És ez a
jelenet megint egy csoda önmagában. Mert bemutatja milyen szeretet az, amely
feltételekhez kötött. Vagyis vagy olyan leszel amilyen nekem jó, mint szülő,
mint keresztapa, mint tanár, mint uralkodó, vagy .... Hol van itt elfogadás?
Sehol. És folytatódik a csodák sorozata ebben a mesében. Kiderül, hogy a fiú,
azért is jött haza, hogy a Grófnak is elmondja mi lett belőle. Ez már mutatja,
nem csak önmagához, a szüleihez, keresztszüleihez őszinte de az Istenhez is
az. És ez mutatja, kiengesztelődött
magával, szüleivel, múltjával, és tudja hogy élhet a szíve szerint. És mivel
megélte az Isten bízik benne, ezért tud most már felnőttként megállni a saját
lábán, és most tudja igazán a születendő gyerekét tisztelni, megismerni , mert
már tudja, nem olyan lesz mint ő. Hiába az apja, és ez így jó. Itt megállok
kedves olvasó. Gondolkodjunk el a leírtakon, és készüljünk arra, hogy ez a
mese, rengeteg csodát és fordulatot hoz még, ha hagyjuk hogy vezessen. A megbékélés rögös útján. Isten már rég
megbékélt az emberrel, most mi jövünk, béküljünk meg magunkkal, egymással, a
világgal, vagyis végső soron magával az Istennel. Folytatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése