Elérkeztünk utazásunk ötödik részéhez. A mestertolvaj című Grimm mese segítségével boncolgatjuk az emberi lélek mélyrétegeit. Vagy ha úgy tetszik, használhatunk egy ismertebb evangéliumi kifejezést is, ,,evezz a mélyre,,. Ott hagytuk abba, hogy a fiatalember elindul a Gróf udvarába, hogy elmondja neki mi lett belőle. Mestertolvaj. A szülei akik még fel sem ocsúdtak, abból a sokból, hogy hazajött, hogy tolvaj lett, szembesülnek azzal, már megy is tovább. És hová? Hát szerintük a biztos halálba. Mert a Gróf nemcsak a fiúk keresztapja, hanem a tartomány ura is egyben , aki ,,élet és halál,, ura is. Látszólag az, természetesen. De nem tudnak mit tenni. A fiúk hajlíthatatlan. Itt a mese átvált egy másik dimenzióba. Ugyanis a Gróf itt nem Gróf hanem a Mennyei Atya, és a fiú hová megy? Hát hozzá. És ezek után csodálkozunk az őszinteségén? Az Istennel szemben ugyanis csak ez működik. A másik csodája a mesének, pedig az, hogy szépen észrevehetővé teszi, miért is hiszik a szülei azt hogy a biztos halálba megy a fiúk? Hát azért mert téves az Istenképük. Bizony. Hát nem csodálatos a mese? Két síkon futnak tehát a szálak. Az egyik, az egészségtelen családi és emberi viszonyok rendbetétele. Vagyis a saját lelkünk karbantartása. A másik pedig, ezt már nehezebb észrevenni, a hamis Istenkép átalakítása vagyis a valódi Isten megismerése, a helyes Istenkép nélkül nincsen helyes én kép sem. Ezért csodálatos de egyben fájdalmas is . Mert mi van akkor, ha kiderül hogy az Istenképem hamis? Ez nagyon fájdalmas tud lenni. Különböző okok miatt. Amit itt most nem tárgyalunk.
Tehát tudatosítsuk, a két síkot, a két különböző dimenziót.
Mert erre nagy szükségünk van a továbbiakban.
És akkor térjünk vissza az első síkra. Az emberi kapcsolatok családi
viszonyok, rendbetételéhez. A fiú tehát elindul a Gróf udvarába. Ekkor a mese
hírtelen egy nagyon érdekes jelenetet mutat be a Gróf életéből. A Grófnak van
egy gyönyörű szép felesége. Azért érdekesebb a film a képi bemutatása a
mesének, amiért külön hálás is vagyok annak a stábnak amely megfilmesítette a
mesét. Mert lehet nem tudatosan, viszont ráérzésből segítik a mese és egyben az
emberi lélek mélyebb megértését. A Gróf a felesége mellett mint férfi,
borzasztóan néz ki. Látszik rajta az a ,,betegség,, ami jellemző volt a
középkorban a nemesi osztályra. Persze akadt kivétel is. De kevés. És ezt a
kontrasztot csak tetőzi, nemcsak a felesége szép, hanem van egy lánya, aki még
szebb, mint az édesanyja. És a jelenet a családi életükből. A lány, olyan
tizennyolc és húsz év körül van. Tanul. Fogadtak melléje egy professzort, aki
tanítja. És mire? Hát nem arra, amit az apja gondolt. Ugyanis a lányt, el
kezdte érdekelni sok más kultúra, más népek, más szokások, és más elgondolások
a világról és az Istenről is. Közben pedig kiderült , nagyon szépen rajzol. De
ez egyáltalán nem tetszik a Grófnak. Hogy miért? Az kiderül a folytatásban.
Csodálatos ez a mese, meglátod kedves olvasó, izgalmakkal teli és fordulatokkal.
És ami a legfontosabb, felnyitja a szemünket egy rejtett, de valós valóságra.
Akkor térjünk vissza a meséhez. Egy csodálatos de nagyon
fájdalmas jelenethez. Kiderül ugyanis, hogy a Gróf, konfliktusba van a
feleségével, de igazából a lányával. És
itt érdekes mondanivalókra bukkanhatunk. Egyszer a Gróf, vagy nevezzük földesúrnak,
vagy nemesúrnak, az ő kezében összpontosul a hatalom. Ez ad neki, egy hamis
identitást. A saját kénye kedve szerint ítélkezhet emberek fölött. Ha úgy
tetszik büntet, ha úgy tetszik kegyelmez.
Ezt a viselkedésformát átviszi a családjára is. Úgy kezd bánni a
feleségével is mint mindennel maga körül. És a leányával is. Azt kezdi gondolni
hogy minden az Ő tulajdona. Nem ember számba veszi őket, hanem tárgynak, amivel
azt csinál amit akar. De ezzel magát is mint embert elkezdi degradálni. A dolog
érdekessége, hogy van neki egy ,,házi " papja akinek van egy kántorja.
Katolikus papról és a kántorról beszélünk. Ezek is bólogatnak neki mindenben,
és egyet is értenek vele. Ez jól bemutatja a vallás és a politika miért is
fonódott össze a történelem folyamán. Ugyanis mind a kettő elnyomta az embert.
Az egyik egy büntető Istenképpel, így tartva félelemben az embereket, a másik meg azzal ,hogy ő kezdett Istent
játszani. A felesége sem szereti, hogy
rajta is uralkodni akar, de nem lázadozik, egy keveset csak. Jól élnek, ez is
visszatartsa. A mese bemutatja nagyon
jól, a nárcisztikus önimádó ember gondolkodását. Ami az elszigetelésen
alapszik. És innen ered a komoly konfliktusa a lányával. Ugyanis a lányt egy
professzor tanítja. Mondjuk irodalomra, matematikára, földrajzra. Vagyis a Gróf
szabta meg mit tanulhat. Nem is érdekelte az, mit szeretne a lánya. Hány szülő
esik még ma is ugyanebbe a hibába. Miért? Mert neki sem engedték gyerekként a
szülei, azt, hogy a saját érdeklődése, lelki szellemi beállítottsága szerint
azt tanulja ami érdekli. És eközben a professzor felfedezi, hogy a lányt nagyon
sok minden érdekli. Más kultúrák, például az eszkimók, vagy Afrika, a maga
csodáival, az Iszlám, amely megengedi a többnejűséget, és a különböző népek
Isten hite, ahol nem Egy Istenben hittek, hanem sok - sok Istenségben. És
közben kiderül tehetséges a rajzolásban. Gyönyörűen rajzol. De ez egyáltalán
nem érdekli a Grófot. Hogy miért? Mert ez biztosítja a hatalmát fölötte. Nem
szabad tapasztalni , látni, nyitott lenni a világra, mert ez oda vezet, hogy
elkezdesz kérdéseket feltenni, kételkedni, sőt kritikussá kezdesz válni, és ez
veszélyezteti az uralmon lévőket. De nem csak ezt veszélyezteti. Hanem leleplez
téged mint embert, apát , tanárt, hogy vigyázat, mert a tudás az veszélyes is
lehet, ha gőgössé tesz nem nyitottá. Magyarul ha öncélúvá válik. Ezek után
megérthetjük, miért csodálatos ez a mese. Hiszen bemutatja, miért is kerültek
ellentétbe a középkorban a papok, és az általuk képviselt világ felfogás,
azokkal akik gondolkoztak, figyeltek és így rájöttek új dolgokra. Tudomány és
vallás ellentéte, amelyet jól tükröz ez a mese.
A továbbiakban a Gróf megindokolja, miért nem tanulhat a lánya. És mit
mond,
- Megzavarja a lelked, az ha meghallod, hogy több Isten hit
is létezik, vagy hogy többnejűség is, ami persze a keresztény felfogás szerint,
pogányság Istentelenség és bűn. És hogy ,vannak olyan kultúrák, ahol uralkodó
sincs, ez elképzelhetetlen főleg egy olyan ember számára aki uralkodik valamin.
Ezért elkergeti a professzort a Grófságból, a lánya rajzait darabokra tépi, és
megparancsolja a feleségének, hogy mit taníthat a lányának. A felesége is benne
lenne, de mivel látja azt a fájdalmat,
amit a férje okoz a lányának, gondolkodóba esik. Még engedelmeskedik a
férjének, de már nem szívesen. És itt megint egy dimenziót vált a mese, egy
mélyebb síkot is láttat, persze ha akarunk látni. Az emberi teljességet mutatja
be, ezért állítja szembe a Grófot a feleségével. Itt a Gróf most nem Gróf,
hanem a minden emberben jelen lévő, racionális, logikán alapuló gondolkodás ami
az emberben a férfi oldal a jobb oldal és a bal agyfélteke képviseli. És a
felség itt nem a feleség, hanem az emberben lévő intuitív, megérzésen alapuló
gondolkodás, a női oldal, a bal oldal, amelyet a jobb agyfélteke képvisel. Az
nevezhető teljes és egész embernek függetlenül attól, hogy biológiailag melyik
nemhez tartozik, amikor magában
harmóniába hozta a férfi oldalt a
női oldaladdal. Ezt jelenti a Bibliai idézet.
,,Férfinak és Nőnek teremtette őket" (Ter, 5,2)
Látod kedves olvasó. Gondolnád hogy mennyi csoda van
elrejtve ebben a mesében rólunk és az életről? Olyan csoda ez a mese , mint
maga az élet. Ami körülvesz mindannyiunkat, ott lüktet, körülöttünk és bennünk.
A liturgia ezt úgy mondja a liturgia nyelvén hogy:
,, Benne élünk, mozgunk és vagyunk,, Vagy egy másik ismertebb rész.
,, Őáltala, Ővele és Őbenne...,,
És akkor fejezzük be az utazásunk a Tamás evangéliumában
lévő részlettel, ami ide vág.
,,„Aki keres, ne hagyja abba a keresést, amíg meg nem talál.
És ha megtalált, csodálkozni fog, és ha csodálkozik, királyfi lesz, és a
királyfi uralkodni fog.” Adja a
Mindenható, hogy csodálkozzunk a mesén, ez vezessen el hogy csodálkozzunk
magunkon, egymáson, és a világon, csodálkozzunk ezért születik ez a meseellemzés.
Mert az Isten a világ legcsodálatossabb, legnagyobb csodája.
(folytatjuk.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése