2026. március 2., hétfő

Ruszka Zsolt: A mestertolvaj című Grimm mese mélypszichológiai elemzése 5-6. rész

 Elérkeztünk utazásunk ötödik részéhez. A mestertolvaj című Grimm mese segítségével boncolgatjuk az emberi lélek mélyrétegeit. Vagy ha úgy tetszik, használhatunk egy ismertebb evangéliumi kifejezést is, ,,evezz a mélyre,,.  Ott hagytuk abba, hogy a fiatalember elindul a Gróf udvarába, hogy elmondja neki mi lett belőle. Mestertolvaj. A szülei akik még fel sem ocsúdtak, abból a sokból, hogy hazajött, hogy tolvaj lett, szembesülnek azzal,  már megy is tovább. És hová? Hát szerintük a biztos halálba. Mert a Gróf nemcsak a fiúk keresztapja, hanem a tartomány ura is egyben , aki ,,élet és halál,, ura is. Látszólag az, természetesen. De nem tudnak mit tenni. A fiúk hajlíthatatlan. Itt a mese átvált egy másik dimenzióba. Ugyanis a Gróf itt nem Gróf hanem a Mennyei Atya, és a fiú hová megy? Hát hozzá. És ezek után csodálkozunk az őszinteségén?  Az Istennel szemben ugyanis csak ez működik. A másik csodája a mesének, pedig az, hogy szépen észrevehetővé teszi, miért is hiszik a szülei azt hogy a biztos halálba megy a fiúk? Hát azért mert téves az Istenképük. Bizony. Hát nem csodálatos a mese? Két síkon futnak tehát a szálak. Az egyik, az egészségtelen családi és emberi viszonyok rendbetétele. Vagyis a saját lelkünk karbantartása. A másik pedig, ezt már nehezebb észrevenni, a hamis Istenkép átalakítása vagyis a valódi Isten megismerése, a helyes Istenkép nélkül nincsen helyes én kép sem. Ezért csodálatos de egyben fájdalmas is . Mert mi van akkor, ha kiderül hogy az Istenképem hamis? Ez nagyon fájdalmas tud lenni. Különböző okok miatt. Amit itt most nem tárgyalunk.

Tehát tudatosítsuk, a két síkot, a két különböző dimenziót. Mert erre nagy szükségünk van a továbbiakban.  És akkor térjünk vissza az első síkra. Az emberi kapcsolatok családi viszonyok, rendbetételéhez. A fiú tehát elindul a Gróf udvarába. Ekkor a mese hírtelen egy nagyon érdekes jelenetet mutat be a Gróf életéből. A Grófnak van egy gyönyörű szép felesége. Azért érdekesebb a film a képi bemutatása a mesének, amiért külön hálás is vagyok annak a stábnak amely megfilmesítette a mesét. Mert lehet nem tudatosan, viszont ráérzésből segítik a mese és egyben az emberi lélek mélyebb megértését. A Gróf a felesége mellett mint férfi, borzasztóan néz ki. Látszik rajta az a ,,betegség,, ami jellemző volt a középkorban a nemesi osztályra. Persze akadt kivétel is. De kevés. És ezt a kontrasztot csak tetőzi, nemcsak a felesége szép, hanem van egy lánya, aki még szebb, mint az édesanyja. És a jelenet a családi életükből. A lány, olyan tizennyolc és húsz év körül van. Tanul. Fogadtak melléje egy professzort, aki tanítja. És mire? Hát nem arra, amit az apja gondolt. Ugyanis a lányt, el kezdte érdekelni sok más kultúra, más népek, más szokások, és más elgondolások a világról és az Istenről is. Közben pedig kiderült , nagyon szépen rajzol. De ez egyáltalán nem tetszik a Grófnak. Hogy miért? Az kiderül a folytatásban. Csodálatos ez a mese, meglátod kedves olvasó, izgalmakkal teli és fordulatokkal. És ami a legfontosabb, felnyitja a szemünket egy rejtett, de valós valóságra.


 

 Utazásunk hatodik részéhez érkeztünk. A mestertolvaj című Grimm mese a segítségünk az emberi lélek rejtelmei megértésében.  Olyan ez az utazás, mint egy remete ábrázolás. Hogyan is ábrázolják a remetét? Általában egy lámpással a kezében. Meg egy bottal a kezében. De minket most, csak a lámpa érdekel. A fény. Amely azt jelképezi a remete, leszáll saját lelke mélyére, lámpát gyújt, hogy megnézze mi is van odabent. Pontosan ilyen lámpagyújtásban lesz részünk, ha hagyjuk a mesét, beszéljen rólunk emberekről. A lelkünkről.

Akkor térjünk vissza a meséhez. Egy csodálatos de nagyon fájdalmas jelenethez. Kiderül ugyanis, hogy a Gróf, konfliktusba van a feleségével, de igazából a lányával.  És itt érdekes mondanivalókra bukkanhatunk. Egyszer a Gróf, vagy nevezzük földesúrnak, vagy nemesúrnak, az ő kezében összpontosul a hatalom. Ez ad neki, egy hamis identitást. A saját kénye kedve szerint ítélkezhet emberek fölött. Ha úgy tetszik büntet, ha úgy tetszik kegyelmez.  Ezt a viselkedésformát átviszi a családjára is. Úgy kezd bánni a feleségével is mint mindennel maga körül. És a leányával is. Azt kezdi gondolni hogy minden az Ő tulajdona. Nem ember számba veszi őket, hanem tárgynak, amivel azt csinál amit akar. De ezzel magát is mint embert elkezdi degradálni. A dolog érdekessége, hogy van neki egy ,,házi " papja akinek van egy kántorja. Katolikus papról és a kántorról beszélünk. Ezek is bólogatnak neki mindenben, és egyet is értenek vele. Ez jól bemutatja a vallás és a politika miért is fonódott össze a történelem folyamán. Ugyanis mind a kettő elnyomta az embert. Az egyik egy büntető Istenképpel, így tartva félelemben az embereket,  a másik meg azzal ,hogy ő kezdett Istent játszani.  A felesége sem szereti, hogy rajta is uralkodni akar, de nem lázadozik, egy keveset csak. Jól élnek, ez is visszatartsa.  A mese bemutatja nagyon jól, a nárcisztikus önimádó ember gondolkodását. Ami az elszigetelésen alapszik. És innen ered a komoly konfliktusa a lányával. Ugyanis a lányt egy professzor tanítja. Mondjuk irodalomra, matematikára, földrajzra. Vagyis a Gróf szabta meg mit tanulhat. Nem is érdekelte az, mit szeretne a lánya. Hány szülő esik még ma is ugyanebbe a hibába. Miért? Mert neki sem engedték gyerekként a szülei, azt, hogy a saját érdeklődése, lelki szellemi beállítottsága szerint azt tanulja ami érdekli. És eközben a professzor felfedezi, hogy a lányt nagyon sok minden érdekli. Más kultúrák, például az eszkimók, vagy Afrika, a maga csodáival, az Iszlám, amely megengedi a többnejűséget, és a különböző népek Isten hite, ahol nem Egy Istenben hittek, hanem sok - sok Istenségben. És közben kiderül tehetséges a rajzolásban. Gyönyörűen rajzol. De ez egyáltalán nem érdekli a Grófot. Hogy miért? Mert ez biztosítja a hatalmát fölötte. Nem szabad tapasztalni , látni, nyitott lenni a világra, mert ez oda vezet, hogy elkezdesz kérdéseket feltenni, kételkedni, sőt kritikussá kezdesz válni, és ez veszélyezteti az uralmon lévőket. De nem csak ezt veszélyezteti. Hanem leleplez téged mint embert, apát , tanárt, hogy vigyázat, mert a tudás az veszélyes is lehet, ha gőgössé tesz nem nyitottá. Magyarul ha öncélúvá válik. Ezek után megérthetjük, miért csodálatos ez a mese. Hiszen bemutatja, miért is kerültek ellentétbe a középkorban a papok, és az általuk képviselt világ felfogás, azokkal akik gondolkoztak, figyeltek és így rájöttek új dolgokra. Tudomány és vallás ellentéte, amelyet jól tükröz ez a mese.  A továbbiakban a Gróf megindokolja, miért nem tanulhat a lánya. És mit mond,

- Megzavarja a lelked, az ha meghallod, hogy több Isten hit is létezik, vagy hogy többnejűség is, ami persze a keresztény felfogás szerint, pogányság Istentelenség és bűn. És hogy ,vannak olyan kultúrák, ahol uralkodó sincs, ez elképzelhetetlen főleg egy olyan ember számára aki uralkodik valamin. Ezért elkergeti a professzort a Grófságból, a lánya rajzait darabokra tépi, és megparancsolja a feleségének, hogy mit taníthat a lányának. A felesége is benne lenne,  de mivel látja azt a fájdalmat, amit a férje okoz a lányának, gondolkodóba esik. Még engedelmeskedik a férjének, de már nem szívesen. És itt megint egy dimenziót vált a mese, egy mélyebb síkot is láttat, persze ha akarunk látni. Az emberi teljességet mutatja be, ezért állítja szembe a Grófot a feleségével. Itt a Gróf most nem Gróf, hanem a minden emberben jelen lévő, racionális, logikán alapuló gondolkodás ami az emberben a férfi oldal a jobb oldal és a bal agyfélteke képviseli. És a felség itt nem a feleség, hanem az emberben lévő intuitív, megérzésen alapuló gondolkodás, a női oldal, a bal oldal, amelyet a jobb agyfélteke képvisel. Az nevezhető teljes és egész embernek függetlenül attól, hogy biológiailag melyik nemhez tartozik, amikor magában  harmóniába hozta  a férfi oldalt a női oldaladdal. Ezt jelenti a Bibliai idézet.

,,Férfinak és Nőnek teremtette őket" (Ter, 5,2)

Látod kedves olvasó. Gondolnád hogy mennyi csoda van elrejtve ebben a mesében rólunk és az életről? Olyan csoda ez a mese , mint maga az élet. Ami körülvesz mindannyiunkat, ott lüktet, körülöttünk és bennünk. A liturgia ezt úgy mondja a liturgia nyelvén hogy:

,, Benne élünk, mozgunk és vagyunk,,  Vagy egy másik ismertebb rész.

,, Őáltala, Ővele és Őbenne...,,

És akkor fejezzük be az utazásunk a Tamás evangéliumában lévő részlettel, ami ide vág.

,,„Aki keres, ne hagyja abba a keresést, amíg meg nem talál. És ha megtalált, csodálkozni fog, és ha csodálkozik, királyfi lesz, és a királyfi uralkodni fog.”  Adja a Mindenható, hogy csodálkozzunk a mesén, ez vezessen el hogy csodálkozzunk magunkon, egymáson, és a világon, csodálkozzunk ezért születik ez a meseellemzés. Mert az Isten a világ legcsodálatossabb, legnagyobb csodája.

(folytatjuk.)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése