Demeter Mária: Nosztalgikus elégiák

 

Az útszéli fák

 

Susogtak felettünk,

és nem voltunk magunkra.

Árnyuk lengén ránkterült,

oltalmazóink voltak a fák,

lombkoronájuk égi oltár,

hol megpihent a szárnyalás

sok kicsi fészekben  -

Most fájó hiányukban

halad az út hamuszürkén

még velünk.

                                  (2016 )

 

 

Vasárnap

 

Az ablakszemben

patyolattiszta reggel.

Új piroscipőjébe

hófehér térdzoknit húzott

és elszökellt fénysugarak közt

a kislány  -

 

A finom gyolcstakarta

emlékből kilépve,

szélfújta porban

nézem mint ragyog

ünnepi cipőm, mint éj,

feketén  -

                               ( 2026 )