2014. október 31., péntek

Ruszka Zsolt: Csodaszoba


                   Fotó: Fer-Kai kép címe Őszi repkény (A margitszigeti vizesésház oldalfala)

Isten ablaka-
mulandóság udvarol
Neki-szerelem.

2014. október 19., vasárnap

Borbáth Sándor: Szerelem-meghatározás szabadon

Charles Bukowski: a meghatározás - átköltés

A szerelem lánc, a szerelem ékszer,
a szerelem bilincs, mi szívedig ér fel,
a szerelem rothadó, üszkös fekély,
a szerelem fájdalom, ébredő szenvedély.

A szerelem karma, kéj, mi visszatér,
a szerelem varjak döghúsa, eleség,
a szerelem táplál, hizlal, majd megöl,
a szerelem csapás, sújtó pöröly.

A szerelem tiltás, a szerelem vonzalom,
a szerelem köd, napfény, hatalom,
a szerelem a ló hátán a nyereg,
a szerelem tűz, jég, veszedelem.

A szerelem jajszó, menyasszony tánc,
a szerelem templom, siralomház,
a szerelem tűzpiros alkony, tiszavirág,
a szerelem szertartás, titkos szeánsz.

A szerelem nem azonos velem,
a szerelem kehely, gerjedelem,
a szerelem hang, fény a sötétben,
a szerelem halál a születésben.

Borbáth Sándor: Ősz

Kertek alatt lapulva jött az ősz,
szempilláidra fehér harmatot szőtt,
dér takarta be szíved, didergett már a nyár.
Félek, elveszítelek falevelek közt
bujkáló, édes éjszakán,
félek, hogy elrejtőzöl egy idegen tekintetében,
hogy többé nem találok rád,
ősszel fák árnyékába bujkálok,
csókodban él a nyár,
s én újraélem, ahogy minden ősszel elhagysz,
hogy majd újra rám találj.

2014. október 11., szombat

Demeter Mária: Haikuk

Szellem

Szürke semmiben
nemzett álomnak, fénynek:
csendes őrület.


Kapuzárás

Az este zárja
a kaput, sötétedik
a zöld. Tea páráll.


Emlék

Az ég visszatér.
Halk fénnyel csukódik a
kapu, mint virág.


Temetőben

Fenyő sötétül.
Fátyolos alkonyat hull
alá madárral.


Holdfény

A hócsepp koppan
ibolyaszín ablakon,
hol ezüst-madár...


Virradat

Álom nyomában
a kiéhezett falkahad
hold-mezőre ér.

Tízéves a Parnasszus


2014. október 10., péntek

Para Olga: hangSÚLYOS vers

“De nekem  élőbb vagy így is, mint az élők,”
                                              (Csoóri Sándor )

Tata Mama
                                   TE és én                                                         ( Tusnád, 1981. )
jössz szembe TE                                            ( Tusnád, 2oo7. )   
                                   könnyedén

                                   négy évesen
                                   Angyalkám
az emlékekek
                                    homályán

                                                           kicsi Angyal
                                                           kicsit holt
                                                           talán a múlt
                                                           el se múlt

                                                           mert ma is itt
                                                           TE és én
                                                           e szent hegyek
                                                           kebelén

                                                           minden úgy van
                                                           minden ép
                                                           az emlékek
tengerén

feldob a Hab
Angyalom
piros öröm
arcodon

a bánatnak
tengere
elborírja
Lelkemet

de ha arcod
láthatom
túladok
 a bánaton


itt vagy velem
Angyalom
ez az én szent
varázslat
           (o)M

                                                                                  itt vagy velem
                                                                                  fűben fában
                                                                                  és a tűző
                                                                                  NapSugárban                       
                                                                                                                                                                    

                                                                                  (Tusnádfürdő, 2007. júl.17.)             


Para Olga: Rózsa a síron

videón nézem
a rózsát
a sírodon

Január- rózsa
 Rózsa a
sírodon

rózsává lettél
Rózsává váltál
Angyalom


S két szemed
csillag
Csillagom


Egyszerre Fönt
 s Lent
Angyalom



Sepsiszentgyörgy, 2009. márc. 2. 

Para Olga: S gyengéden omolsz

                        


                                                                       A Drót
                                                                       feszítve
                                                                       feszül
                                                                          2
                                                                       Mágnes
 +………………………………………………………………………………………     -                                                                                                                       -                                                                     pólusához

                                                                            s
                                                                            te
                                                                       magad látod
                                                                       mint lebesz
                                                                          inogsz
                                                                        jajongsz
                                                                             a
                                                                             2
                                                                          pólus
                                                                          között
      s
                                                                       mindkettő
                                                                egyszerre vonz taszít


                                               mennél már valamerre
                                                                de lépted elakad
                                                                    nem szokta
          még meg
               a
H   a  l  á  l   h   ú   r   o   k   a   t

            tehetetlenül s bomolva
            csak agyad működik
            hogy mindjárt mint
  fáradt falevél
   mit tehetetlenül
       taszít   űz
forgat
   a
Szél  


oly
    tehetetlenül
lebegsz       lebegsz
             s
végül          omolsz
a    hűséges ősi
         rögre

mely befogad
   téged is
     örökre

s már nem is félsz
   nem inogsz

téged már ott is
      várnak

s akkor mégis
lábad elindul
s gyengéden omolsz
    a Mágnes
negatív pólusának


(Lele, 1994.nov.14. )

   

Para Olga: Az életem árán

                          két karod
                          kitárod a
                          tengerben

                          biztosan felém

                          segítségért kiáltó
                          szemed
                          már csak a
                          képzelet
                          rajzolja nekem

                          mely gyönyörű
                          kék volt
                          mint a tenger
                          és mély tudásszomj
                          égett benne
                          mint a tenger

                          és én nem
                          voltam ott
                         Veled
                          hogy kimentselek
                          s most élő-eleven                        
                          holtan
                          halálomig nyújtom
                          hiába
                          két karom
                          feléd

                          e kék szempárt
                          örökre őrzöm
                          s örökre emészt
                          a vád

                          hogy e végzetes
                          percben
                          nem Veled
                          voltam

                          hogy Életet
                          Neked
                          újra adtam
                          volna
                          az életem
                          árán
                          legalább

                                                  (Lele, 1994. aug.)