Demeter Mária: Haikuk

Akvarell

A láthatatlan
arcot rajzol lelkemnek.
Én nem láthatom.

Álmatlanul

Függöny-dagály jön.
Tengeréjben vergődik
a hajótörött.

Úton

Csillagok csendje
fészkel vonatablakban:
állomás az út.

Az utcán

Galamb csipeget,
harangszó pottyan a fák
alá súlytalan.

A részeg

Áll a kapuban,
míg eldől az egyenes:
maga elé ül.

Ősz

Falevél szélén
harmatcsepp egyensúlyoz:
lehull a levél.

Lombhullás

Magosan az ég
köröz,hogy lecsapjon a
fákra,mint nyájra.

Éhes hold

Hold csőre kopog.
Ablakra tapad a szem.
Könnycsepp a foglya