Az élet amely álom volt csupán,
egy fény-villanás két sötét között,
csillagként átzuhan az éjszakán,
hol elrejtik végtelen ős-ködök.
Talán majd fájón, végtelen éjben
bolyong még egy, egy elveszett álom,
és a lélek ártatlan szépsége,
mely még világít át a homályon.
Egy fény-villanás két sötét között,
csillagként átzuhan az éjszakán,
hol elrejtik végtelen ős-ködök,
az élet az, mely álom volt csupán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése