Zárug László: Szemle

                       Hullámzó képeket látok az égen,

és látom a bánatnak vallomását.
Lehervadt mosoly számos nemzedéken,
átszínezi a hitnek állomását.

Borongós hajnalok, fátyolos szózat,
csalódás nyakában virágkoszorú.
Születés napján haldokló bohózat,
s baráti arcoknak bája szomorú.

Felnézek, s kutatom, él még a remény,
vagy kudarcok sora kerékbe törte?
S dagadó izmokkal szól rám az erény.

Lassan eltörpülök, keresve magam,
de hallom az életnek dübörgését,
és önmagam láttán elakad szavam.

                                                                                                  Foto: Steigerwald Tibor