Megcsontosodott szavak,
hullanak jégszívemre.....
Döngő léptekkel jön az Idő,
az óriás utcaseprő,
s egykedvűen húzogatja,
elkopott seprűjét,
jégszilánkokkal borított szívemen,
s nem veszti el akkor se derűjét,
ha nyomot szánt a lelkemen.
Kolozsvár, 2012.02.03.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése