Megjött az est, a lámpa fénye
percek közt remegve borong,
majd leszáll az éjszaka csöndje
lelkemre s születnek dalok,
az újak közt remegve zenél
majd elszáll, a felhők között
bolyongva, lassan az égig ér,
ring, ring a csillagok között.
Talán szállna tovább végtelen,
bátran az éjszaka fölött,
de fogja pillangó élete
visszahullva ég és föld között
valami húzza a földre le,
még menne túl az álmokon,
de zuhan tovább az éj fele....
nem hagyom, ez az én dalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése