A nap első sugara
megcsillan
a pipacsok
szirmán.
A harmatcseppek
a szél kusza
mozdulataira
hullani
készülődnek.
A hajnali
csillogásban
csak a tisztán
halló
érzékeli
a harmatzuhatagot,
az éj csodáját.
A nap táncát
ezer
virágarc
köszönti.
A föld
szelíden sóhajtozik
ily szépség
láttán,
s némán felissza
a lepergő
harmatot,
mit a Nap még nem
ölelt
magához.
Sepsiszentgyörgy,
2019.07.11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése