Zárug László: Elveimnek rabja

                   

     Fortyognak elveim a boszorkánykonyhámban,
     és elveimnek rabja csakis magam vagyok.
     Szabdalom és ragasztom múltamat a mában,
     de elveim gyümölcse, valahogy nem ragyog.

     Pedig mind nemesek, tiszták, makulátlanok,
     de az idő telik, s én folyton csak változom.
     Elhagyom hát őket, legyenek gazdátlanok,
     megalkuvás oltárán, kényszerrel áldozom.

     Milyen ember az, aki elveit feladja?
     De milyen ember az, ki semmit sem változik?
     Legyek inkább talán az elveimnek rabja,
     vagy haladjak a korral, ha úgy kínálkozik?

                                                                                                          Fotó: Steigerwald Tibor

Borbáth Sándor: Ma rád emlékezem

Pirkadatkor a sötétség a fénybe hajol

harmat mossa arcomat, majd ott akkor

beteg orvosság, könny mardossa torkomat.

Még utoljára belenézek az éj szemébe,

ó bár csak értenéd szavam.

Játék vagy csupán s én játszom veled

szétkenem könnyeim majd elengedem.

Hajnalban érted nyúlok, éjjel eldoblak

magamba sírok újra élem a pillanatokat.

Emlék koszorú fonja körbe szívem...

...és téged ölel a karom, ma rád emlékezem.

 2013

Borbáth Sándor: Homok percek

          Látod az idő újra karomba űz

          pillanatokból boldog perceket fűz,

          így tárja kendőzetlenül elénk a jövőt.

          Gyere légy az órámban a homok,

          gyere ma légy szívemben a szikra,

          gyere vigyáz éjszaka az álmainkra,

          gyere ölelj légy te a menedék

          gyere szeress és légy csak az enyém.

                                            2013

Borbáth Sándor: Az igazi

Olyan voltál nekem,

mint egy rossz helyen tett eskü.

Újra és újra vissza akartam térni hozzád,

pedig mennyi fájdalmat okoztál.

Kerestelek mindenütt ahol csak jártam,

te az én sötét életembe behatoló,

könnyeimből felhőt formáló öröm.

A leghatalmasabb szerelemmel szerettelek,

de immár nem remeg tovább a szívem.

Most hagyd, hogy múljon el ez is.

Az idők végéig sorsom leszel

ha ezer más szerelem éget is el.

(Angyal)

2013

Szabó Tibor: Ballada az Autolivről

Para Olga: Teng-leng

„Eredj, ha tudsz…”

(Reményik Sándor )

senyved már a Mag

az Idegen Földben

s ha mégis megfogan

csenevész és csupasz

hangon teng-leng az

Idegen Szélben

         (Sepsiszentgyörgy, 2007. augusztus 2.)

                                                                                           fotó - Steigerwald Tibor: Nagyvárosi fények

Para Olga: Örökség