2017. szeptember 22., péntek

Ruszka Zsolt: Új árus

    Városnapokon
pókhálóbemutatót
csodáltam bokron.


                                       Foto: Steigerwald Tibor-Pórháló

2017. szeptember 19., kedd

Szeptemberi műhelymunka témája: Csoóri Sándor

„Költő? Szociográfus? Publicista? Esszéíró? Prózaíró? Filmíró? Politikus? Szerkesztő? Közügyekben loholó önkéntes? 
Mindegyik együtt. S ezáltal sokkal több is, mint ezek összege.”  (Görömbei András) 

Fotók: Simon Mária, Steigerwald Tibor

2017. szeptember 4., hétfő

Sz.Orosz Mihály: Oly hamar

Oly hamar eljött az este,
a nap megtörten elvonul ,
alkony száll a tünde fényre
és rámborul váratlanul.

Az árnyék amint beolvad
lassan szétfolyik az éjben,
lelkem az éjen áthalad,
s megáll az égi mezőben.

Itt, valami még visszatart,
belemar lelkembe fájón,
a fényed az, mi ott maradt,
s világít, át a homályon.


Demeter Mária: Áhítatok

Átmenet
Napom lebegő
hídján jön a lassú ősz,
lágyan aranyzöld.

Öreg utcában
Kőbe csorbult múlt –
rózsák illata elér,
jó hűs libbenés.

Ablak
Szabadulás
Virradat nyílik,
a fák közé, ki és fel
áhitatom száll.

Kitárulás
Ezüst a reggel,
fehér falon sugárzó
határtalanul.

A pillanat
Örökkévaló
rózsaszirom a szélben,
sehol hervadás –

A sir
Dús ragyogásban
ázott árvácska – kékek,
édesanyám – föld.

Szárnyalás
Türkiz selyemben
kislány játszik a kútnál –
Levegő ölel.

Sz.Orosz Mihály: Változás

Megérett már a táj a változásra,
felhők takarják egyre a napot,
hol tegnap lejtett szél-fiúcskák tánca,
ma rohangálnak hideg viharok.

Fent az ég alatt víjogva madár száll,
kereng lankadatlan a nagyerdő felett,
valamit keres, amit nem-talál már,
lent valahol,valami elveszett.

A Nyár, mint a lány ki búcsú szóra vár
s leng a szélben zab-szőke fűrtjei,
hozzád bújik újra, veled elsétál,
búsan rád tekint ég-kék szemei.

Reggel keresed, de már nem találod,
elillant, akárha elszáll a szó,
hűvös reggelen már hiába vágyod,
elmúlt a Nyár, hisz' minden múlandó.


Ruszka Zsolt: Tanulhatnánk.....

Templomban veréb
azért imádkozik, hogy
elrepülhessen.


                                       

Józsa Attila: Szikrák egy harmadik évre (haiku sorozat)

ABSZTRAKT  FESTMÉNY
látszik egy ladik –
nő vasúti síneken
egyensúlyozik...

ÍTÉLET
majd zsibvásárra
viszed eladósodott
lelkedet egy nap...

ELIDEGENEDÉS
arc nélkül  futunk
kihült álmaink után
-szél se kísér már...

FOHÁSZ
Isten égboltján
halvány fények legyünk csak
napnyugta előtt...

CSÍKSOMLYÓ  KEGYELME
beágyazódtak
a jóságod földjébe
mindennapjaim...

XXI. SZÁZAD
kifogy termoszom –
majd szeretetmorzsákkal
este elalszom...

CREDO
valamennyien
hozzuk a színeinket
Isten vásznára!

 ISZONY
már az álmaink
törmelék halmazából
szamártövis nőtt!

SZKIZOFRÉNIA
egyre butulok –
rám szakadnak terhükkel
már a nappalok...

ÚTRAVALÓ
két csók és kenyér –
hiányukban életed
meglásd, mennyit ér...

LEHETŐSÉG
- Gyopinak –
döntsd el még egyszer:
a felhőből esőcsepp,
vagy villám leszel!