Karinthy est

Az irodalmi kör novemberi visszatérő vendége Both Erzsébet magyartanár, aki Karinthy Frigyesről tartott előadást.

                

                         
                                                                                Foto: Barabás Gyöngyike, Sándor Attila

Demeter Mária: Három tételben

Elhullatta a fa aranyát – bíborát, kezemben összecserrennek az üvegtányérok, szarkák lopkodják lelkem és avarba rejtik. Felettem ellépked az év.

Fagy előtti csillogás a szökőkúté, mennyi öreg, gyermek és galamb a kockaköves volt és mostani téren – Jövök én is közétek …

Lágy rezzenésben

éke egy csepp jádefény –

Meztelen évszak.

Ruszka Zsolt: Késő-őszi haikuk

Hideg este van,

csípős levegő benne

ezer csepp eső!!!!

Szántóföldön csont.

Tova tűnt dicsőségnek

ékes lelete.

Szántóföldön egy

szarka. Fekete szárnya

közt bolha lakik.

Énem temetem

sírjánál dalolni kezd

bennem az élet

Falevél zizeg

közelben senki csak a

szél zongorázik

Száraz levelek

közt ökörnyál kacsingat

várja a havat.

Zárug László: A kérdés

A templom csendje, a hit mélysége, misztikus magasságok,
Szent lehelet, mely lelkemen átsöpör, Krisztus jelenléte.
Szívemben a titok a hit élménye, s apró hazugságok,
bűnök, melyekért a világ helyettem Jézust elítélte.

Vajon meddig bír még szolgálni testem, lelkemnek temploma?
Véges csomagolásba miért került végtelen nagy érték?
Nem veszhet el végleg életem, sem álmaimnak hajója,
hisz a feltámadást, az öröklétet nekem megígérték.

Ott voltam a kezdeteknél, és már hányszor bevégeztetett,
de új hajtás nőtt üdén, leszámolt a múlttal, életre kelt.
Avas ősz, majd friss kikelet, a halál után elérkezett,
és a poklok dühödt csendjére mindig a menyország felelt.

Hányszor volt már kérdés, de volt mindig felelet a távolból,
és hányszor tettük fel már számtalanszor ugyanazt a kérdést?
A kicsinyesség gyűrűjében kivetkőzve önmagunkból,
nem sikerült legyőzni magunkban még ugyanazt az érzést.

Fészkevesztett a madár, s ha otthonra nem is lel e földön,
az Ő otthontalansága végül örök sorsát megváltja.
Mert mindig ragyog a nap és él a remény túl a felhőkön,
szól a gondviselés, amely a bánatot örömre váltja.

                                                    Foto: Steigerwald Tibor

Para Olga: Pokolban is csak veled

„nem vált meg semmi szenvedés,

nem véd meg semmi isten.”

(Pilinszky János)

mert

soha el nem alszik

a tűz

mely egykor

meggyúlt a szívem

legmélyén

s bár

a poklok mélyére vettettél

nem alszik el egészen

csak mint nyers fa

a tűzön

sistereg

örökkön

s végül

elnyel e

hamuözön

s

mert

„a poklokban is meglazult hitem”

de elpusztulni is

csak veled öröm

                                             (Sepsiszentgyörgy, 2018. november 6.)

Sz.Orosz Mihály: Már ködökkel

Már ködökkel borong az ősz,

elmúlás a csend meséje:

egy lányról aki elidőz,

s visszaréved elmenőben.

Vörös haján csillog a fény,

ahogy leborul a földre,

múlását könnyezi az ég

s kíséri az éj zenéje.

És elmegy, tél jön utána,

hidegen fájó, zord napok....

elvarázsolt őszi vágyak

már visszahozhatatlanok.

Ruszka Zsolt: Jó barát

Sétáltam amikor hírtelen,

rám köszönt barátom, nincstelen.

Mivel rég láttam örvendtem nagyon,

pedig az éjjel kinn hált a fagyon.

Száraz levél neki a neve,

arca barázdákkal van tele.

Tőle tanultam halálról sokat,

az ő szája mondott csak igazat.

Megöleltem, majd mentem tovább,

társai belepték lábaim nyomát.

Szívemben csak a hála dalolt,

barátomra meg rásütött a hold.

Para Olga: Megölnék

ma is pusztít

rosszaság irigység

testem lelkem

álmatlan fentereg

s kaján vigyorral

megölnék

minden hitem még

bennetek

Emberek

(Szilágycseh, 1984)

Sz.Orosz Mihály: Az ősz vonul

Fagyos, hideg kezével az ősz

sápadttá gyúrta már a tájat,

az erdőn át jött s most itt időz,

hírnökeként az elmúlásnak.

Az égen,végtelen magasban

darvak szállanak az éj elé,

megpihennek fájón, hontalan,

majd szállanak újabb éj felé.

Zúzmara porlik rőt reggelen,

az avarban elvesz a lábnyom.

Az ősz vonul kósza fellegen,

takarva csöndbe zárt magányom.

G.Menta Éva: Vannak...

Vannak akik azért szeretnek

- mert értenek

Vannak akik azért mert

- nem értenek

s Vannak aki-k

- megértenek

                                              Foto: Steigerwald Tibor

Pilinszky est

Kedvenc költőjét: Pilinszky Jánost bemutatta a kör elnöke Józsa Attila

                                                                                                   Foto: Sándor Attila