2018. május 3., csütörtök

Sz.Orosz Mihaly: A reggel bíborát szitálja

A reggel bíborát szitálja
fény-porát hullatja le rád,
fölötted egy almafa ága
virágait szórja reád.

Oh kicsiny almafa virága
hullanak bársony szirmaid,
mely ráhull a kedves vállára
és érzi itt jártam, itt.

Én vagyok az almafa álma
vágyam, mint a virág, lehull,
csókot hint halovány orcádra
s érzed, ott jártam valahol.


2018. április 28., szombat

Sz.Orosz Mihály: Az alkonyatnál

Az arany-nap szűzi varázsán át
rügyeit bontja a kora tavasz,
és, hogy testeden valami átszállt,
s hiszed, hogy lelked rügybontása az.

És dúdolva ballagsz át a mezőn,
ahol ifjan, érzed, hogy már jártál,
lelked virágként nyílik, remegőn,
ahogy megállasz az alkonyatnál.


Sz.Orosz Mihály: Tavaszest

Harmatkönnyet hullat most a tavaszest,
az éjhomály rászállott a fákra,
az ezüst-hold fénye ahogy reszketeg
rávetül a csendes völgy tavára.

Balzsamként rászáll a szívre egy fátyol,
a messzeségek álomszirma hull
fénye a holdnak lecsepeg a fákról
és a megnyugvó földre ráborul.

Álomba ring lassan az esti róna,
halkan neszezve susognak a fák,
lelked szépsége kivetül a tóra
ahogy kíván nekem: jó éjszakát.

Mészáros Mária: Májusi katedrális

A park fái karcsú
oszlopok,
gyertyái rebbenő
virágok.
Illatuk bódítón
andalít,
pergő szirmuk lágyan
beborít:
csikorgó kavicsos
utakat,
andalgó szerelmes 
párokat,
őszülő sorsűzött 
véneket,
világra eszmélő 
gyermeket.
Midőn felkél a szél,
orgona hangja zúg 
ott fenn a magasban.
Mennyei muzsika!
Szépen szól!
Összezúz, majd
újjá varázsol.
Gesztenyesoron át
suhantam.
Ébren voltam? Vagy csak
álmodtam?

Ruszka Zsolt: Nevetséges...


Ma, amikor egyre több az úgynevezett spirituális tanító, vagy ahogy Keleten mondják, Mester, ez a rövid írás, egy, az életből vett példával szeretné bemutatni, hogy a megvilágosodás, az a legnagyobb teher a világon, nemhogy Isteni kegy. Behajtott a Katolikus temető melletti utcába. Keskeny ez, két kocsi épp elfér egymás mellett. Már messziről látta az út jobb oldalán megálló autót. Nyitva volt a hátsó ajtaja. A szemközti háznál magáncég működik, sejtette rakodnak. Lassított, lépésben haladt, amikor megjelent a rakodó munkás és rá nézett, de nem állt meg fojtatta útját az úton keresztül a kocsihoz.
- Vigyázz te, még elütteted magad!- harsogta egy nőszemély a háta mögül.
Az ember megállott, csodálkozva engedte hogy elhaladjon a férfi a kocsival, majd így szólt:
- Ne féljen nagyságod, nem üt el az autó, hiszen aki vezeti az lát.
A férfi fejében még este is az ember szavai jártak: - ,,Nem üt el, mert lát.,,
De vajon elég az hogy a férfi lát?

2018 Április 26-án Sepsiszentgyörgy

2018. április 16., hétfő

Mészáros Mária: Tavasz

Borzongat a
könnyű szellő,
futkosva
hajamba kap.
Csöndes alleluja
járja át 
a dombokat.
Virágözön
lepte be a 
réteket! 
Tavasz lett!

                                                          Foto: Steigerwald Tibor

Mészáros Mária: Az orgonabokor

Fehéren
bókolgat
az orgona,
a hajnalban
hangoskodó
feketerigóra.
Sugárzón
ontja harmattól
csillogó
virágfürtjeit.
A közönséges
halandó
lelassítja lépteit,
s csak áll
és csodálkozik,
a Természet
mily fenséggel
munkálkodik.

Zsámbék, 2012